49. óra (01. 15.) 
 
Versek - bevezető óra 
 
- a líra a három műnem ( líra, dráma, epika) egyike 
 
- a lírát legegyszerűbben úgy jellemezhetjük, valamiféle élményt vagy érzelmet fejez ki 
  
50. óra (01. 16.) 
 
Janus Pannonius: Pannónia dicsérete 
 
- a vers Mátyás király korában íródott, latin nyelven 
 
- a szerző neve is latin "fordítás", jelentése Magyarországi János 
 
- a vers műfaja epigramma 
 
- epigramma: eredetileg feliratot jelent. Rövid, csattanóval záruló lírai műfaj. 
 
- verselése: időmértékes, két disztichonból áll (egy hexameter és egy pentameter) 
  
51. óra (01. 19.) és 52. óra (01. 22.) 
 
Balassi Bálint: Egy katona ének 
 
- a vers magyar nyelven íródott az 1500-as években 
 
- a vers középpontjában az emberi élet gazdagsága, szépsége áll 
  
53. óra (01. 23.) 
 
Csokonai Vitéz Mihály: Zsugori uram  
 
jellemkép: rövid terjedelmű verses vagy elbeszélő műfaj, amely a hétköznapi élet egy tipikus alakját mutatja be 
  
54. óra (01. 26.) 
 
Csokonai Vitéz Mihály: Reményhez 
 
- a fájdalom, a lemondás érzése uralkodik a versben 
 
- műfaja: elégia 
 
- elégia: a mulandóság, bánat lírai kifejezője. Hosszabb költeméy, disztichonokból áll 
 
- a lírai én a remény szólítja meg => megszemélyesíti a remény fogalmát (nagy kezdőbetű) 
 
- a Remény alakja az egész versben végigvonuló allegória 
 
- sok benne a költői kifejezőeszköz pl. metaforák 
 
- a leggyakrabban előforduló versláb a műben a trocheus (- U ) 
 
- rímképlete: a b a b (keresztrím) 
  
55. óra (01. 29.) 
 
Petőfi Sándor: A négyökrös szekér 
 
- műfaja: életkép 
 
- életkép: a mindennapi élet valamelyik jellemző alakját, helyzetét, eseményét megörökítő lírai műfaj 
 
- ismétlések (lassítás), szórendcsere (tempó megszakítása) 
 
- refrén: a költemények versszakainak végén vagy ritkábban más helyén, ritmikusan visszatérő verssor (verssorok) 
 
- a refrén hordozhatja a vers legfőbb mondanivalóját, de ellentétben is állhat a vers tartalmával 
  
56. óra (01.  30.) 
 
József Attila: Ringató és József Attila: Kertész leszek 
 
Ringató 
 
- a költemény versformája, képei, szerkezete a népdalokra emlékeztet 
 
- rövid, hat szótagos sorok, két ütemre bonthatók 
 
- félrím (xaxa) kapcsolja őket egymáshoz 
 
- a vers hangzása által ringat el 
  
57. óra (02. 05.) 
 
Kányádi Sándor: Álmodó 
 
- a lírai én, a versben megszólaló beszélő, aki nem feltétlenül azonos a költővel 
  
58. óra (02. 06.) 
 
Lackfi János: Fiúk dala és Lackfi János: Lányok dala 
  
59. óra (02. 12.) 
 
Roald Dahl: Tanács a televíziózással kapcsolatban 
 
- a költészet, a lírai művek nincsennek elszigetelve a külvilágtól, témájuk lehet hétköznapi, mint például ebben a versben az olvasás és a tévénézés 
  
60. óra (02. 13.) 
 
Versek - összefoglalás I. 
  
61. óra (02. 19.) 
 
Versek - a munkafüzetei feladatok megoldása 
  
62. óra (02. 20.) 
 
Versek - összefoglalás II. 
 
  
63. óra (02. 26.) 
 
Versek - témazáró dolgozat 
  
64. óra (02. 27.) 
A témazáró dolgozat megbeszélése, értékelése 
 
 
  
  
   |