42. óra (02. 07.)

A magyar nyelv eredete

- a nyelvtudomány a nyelveket eredetük alapján nyelvcsaládokba sorolja

- a magyar nyelv az uráli nyelvcsaládhoz, azon belül a finnugor ághoz tartozik

- a nyelvrokonság bizonyítékai:

közös ősi alapszókincs (kb. 700-1000 szó)

• testrészek neve (pl. száj, fej, szív, nyelv)
  
• alapigék (pl. él.hal, áll, eszik, iszik, megy, van)
  
• állatok, növények neve (pl. nyúl, róka, hangya, fa)
  
• természeti nevek (pl. hab, hó, tó, víz, jég, nyár, ősz, éj)
  
• életmódra utaló szavak (pl. háló, horog, nyíl, méz, bogyó)
  
• melléknevek, számnevek (pl. fekete, nagy, új, agg, két, három, négy, öt, hat, tíz, hét, száz)
  

a nyelvtani rendszer hasonlósága

• a szó azonos helyén lévő hangok szabályosan felenek meg egymásnak
  
• a rokon nyelvekben a számnév után a főnevek egyes számban állnak
  
• a legtöbb uráli nyelvben megengedett a névszóval kifejezett állítmány

43. óra (02. 10.)

A változás mérföldkövei I.

- a magyar nyelv önálló élete kb. 3000 éve kezdődött

- azóta változott a hangzás, a szókincs és a nyelvtani rendszer is

- első eredetiben fennmaradt nyelvemlékünk a tihanyi apátság alapítólevele (1055)

- legkorábbi összefüggő magyar szövegemlékünk a Halotti beszéd és könyörgés (1195 körül)

- második legrégebbi szövegemlékünk az Ómagyar Mária-siralom (1300 körül)

- nyelvünk szókincse folyamatosan változik

- jövevényszavak, olyan idegen eredetű szavak, amelyek idegen eredetét a legtöbb beszélő észre sem veszi, mert már igazodtak a nyelvünkhöz (pl. medve, vicc, király, karácsony)

- az idegen szavakon még érződik idegen eredetük (pl. automata, energia, futball, emós, e-mail)

44. óra (02. 14.) és 45. óra (02. 17.)

A változás mérföldkövei II.

- ősmagyar kor (Kr.e. 8. századtól - 896)

- ómagyar kor (896 - 1526)

- középmagyar kor (1526 - 1772)

- újmagyar kor (1772 - napjainkig)

Ősmagyar kor 

- az életmód váltással párhuzamosan kezd el fejlődni nyelvünk

hangtani jellemzők 

- ejtették: á, é, í, a, e, i, o, u, ü magánhangzókat

- a szóvégi magánhangzók sorvadása megkezdődik 

- a "p" helyett szókezdésben "f" kerül (pa->fa) 

- érvényesül a hangrend

Szókincs 

- megmaradtak régi szavak 

- ezeket képezni tudják személy - > a szem tőből  

- más népektől átvett szavak 

jövevényszavak: a más népektől az együttélés során átvett szavak 

pl.: disznó, gyümölcs, alma, dió, szőlő, béke, ész, betű, szám, kereszt, szombat 

Nyelvtani rendszer 

- ismerték az igeidőt és igemódot 

- megkülönböztették az alanyi és tárgyas ragokat

2X-es birtoklás (háznak a teteje) 

Ómagyar kor

- a letelepedés, a kereszténység, a latin nyelvű írásbeliség hatásai a nyelvre 

- fejlődik a gondolkodás => a beszédtempó gyorsul 

Hangtani változások 

- a tővégi hangok lekoptak, a szó belsejében lévők közül több megnyúlt: utu - út 

- többalakú toldalékok 

Szókincs 

egyelemű nevek mellett megjelentek a vezetéknevek, szaporodnak a földrajzi nevek 

jövevényszavak: paradicsom, pap, polgár, tinta, forint 

Nyelvi rendszerünk

- összetett igealakkal fejeztük ki a régmúlt időt pl. odutta vola = odaadta vala

- igealakokkal nyomósítani is lehetett: adsza

- tegezés, de levelekben már magázó a megszólítás

Középmagyar kor  

- megtorpan ezekben a századokban a művelődés fejlődése 

- vallásos és világi irodalom elterjedése 

- könyvnyomtatás => magyar nyelvű könyvek olvasása 

- latinul beszélnek a hivatalokban, királyi udvarban, előkelő családok, az anyanyelv mégis fejlődik 

Hangtani változások  

- dzs hang használata- j terjed a ly rovására 

- e- zés a korábbi "ö+-zés helyett: löttem - lettem

Szókincs 

jövevényszavak: ceruza, csokoládé, torta, gavallér, kávé, harácsol 

Nyelvi rendszer: 

- egyszerűbbé vált a t jellel kifejezett múlt idő 

- igekötőink gyarapodtak 

- képzők használata

- kötőszavak 

Írásbeliség

- helyesírásunk szabályozottabbá vált

- magyar nyelvű magánlevelezés

Újmagyar kor

- a felvilágosodástól napjainkig tart

- a történelmi események a magyar nyelv életében is meghatározók voltak

hangrendszerünk

- megszilárdul

- a kiejtést és a helyesírást az 1832-ben kiadott , azóta többször módosított (2013) szabályzat tette egységessé

Szókincs

- nyelvújítás - Kazinczy Ferenc (kb. 10.000 szóval gyarapodott nyelvünk)

- 1884-ben a magyar nyelv lett a hivatalos

- 1872- ben Szarvas Gábor megindítja az első tudományos nyelvi folyóiratot, a Magyar Nyelvőrt

46. óra (02.24.)

Szövegértés gyakorlása

47. óra (02. 28.)

A szókészlet változása

- a nyelvújítási mozgalom a 19. század elején a magyar nyelv fejlesztését, szókincsének gazdagítását tűzte ki célul

- a mozgalomnak köszönhetően nyelvünk kb. 10 000 szóval bővült

- a nyelvújítás vezéralakja Kazinczy Ferenc volt

48. óra (03.03.)

Nyelv és nyelvjárás a változásban

- a területi alapon elkünölő nyelvváltozatokat nyelvjárásoknak nevezzük

- az egyes nyelvjárások főként bizonyos szavak kiejtésében, hangzórendszerükben és szókészletükben térnek el

- a nyelvjárások sajátos, a köznyelvben nem vagy másképp használatos szavait tájszavaknak nevezzük

- a magyar nyelv tíz nyelvjárási régióra osztható:

1. Nyugat-dunántúli
   
2. Közép-dunántúli-kisalföldi
   
3. Dél-dunántúli
   
4. Dél-alföldi
   
5. Tisza-Körös-vidéki
   
6. Palóc
   
7. Északkeleti
   
8. Mezőségi
   
9. Székely
   
10. Moldvai

49. óra (03. 07.)

Nemzetiségi nyelvhasználat országhatáron innen és túl

- kisebbségi (nemzetiségi) nyelvhasználat

- határokon belül: a nemzetiségi nyelvhasználat erősen visszaszorulóban van

- határokon túl: a magyar nyelvhasználat folyamatosan visszaszorul

                        ahol a magyarság tömbszerűen él, ott ez a folyamat lassabban érvényesül

- (kisebbségi) regionális köznyelv

50. óra (03. 10.)

Nagyszüleink nyelvhasználata. És és a miénk ma milyen?

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés