17.óra (11. 07.)

Az ábécé

- a magyar ábécé 40 betűből áll

- 4 idegen betűvel kiegészítve (q, w, x, y) az úgynevezett kibővített ábécét kapjuk

- a magyar nyelvben a hangokat többnyire egyjegyű betűvel írjuk le (pl. a, b, c, i ...stb)

- nyolc mássalhangzónket azonban kétjegyű betűvel ( cs, dz, gy, ly, ny, sz, ty, zs)

- a dzs hangot három írásjegyű betűvel jelöljük

- a j hangot kétféleképpen is írhatjuk: j és ly

18. óra (11. 08.)

A betűrend

- a betűrendbe sorolás lehetővé teszi a gyors tájékozódást, eligazodást

- legfontosabb szabályai:

1. a különböző betűvel kezdődő szavakat az első betűk ábécébeli helye szerint soroljuk betűrendbe
2. nem teszünk különbséget a kis-és a naggybetűk között
3. a kettőzött betűk első írásjegye külön-külön betűnek számít (pl. bb=b+b, ccs=cs+cs)
4. ha a szavak azonos betűvel vagy betűkkel kezdődnek, a sorrendet az határozza meg, hogy hol helyezkedik el az ábécében az első nem azonos betű
5. a magánhangzók rövid és hosszú változatát jelölő betűk azonos értékűnek számítanak. A rövid magánhangzós szó kerül azonban előbbre olyankor, ha két szó betűsora csak az azonos magánhangzók időtartamában tér el (pl. szeles, szelés, széles)
6. több szóból álló kifejezésnek betűrendbe sorolásakor a szóhatárokat nem vesszük figyelembe
7. a régies írású magyar családnevekben levő kétjegyű betűket és az idegen szavakban előforduló idegen betűket elemeikre bontjuk

19. óra (11. 14.)

Gyakorlás

20. óra (11. 15.) 

Az elválasztás

- az egyszerű közszavakat és tulajdonneveket a szótagolás szabályai szerint választjuk el

- az összetett szavakat a tagok határán választjuk el pl. rend-őr, tűz- ol-tó; az elő-és utótag elválasztására a szótagolás szabályai vonatkoznak pl. zá-por-e-ső

- az igekötős igéket és a leg- előtaggal ellátott szavakat is az összetétel határán választjuk el (fel-ad; leg-a-lább)

- a családneveinkben előforduló többjegyű régies magyar betűket a kiejtésüknek megfelelően választjuk el pl. Weö-res; Kos-suth

- az idegen írásmód szerint írt szavakat is általában a magyar nyelv szabályainak megfelelően válaszjuk el, magyar kiejtésüknek megfelelően szótagoljuk őket pl. ma-xi-mum, inf-lu-en-za

21. óra (11. 21.) és 22. óra (11. 22.)

Gyakorlás

23. óra (11. 28.)

A hangképzés

- a beszéd hangjait létrehozó vagy módosító szerveink a beszélőszervek

- beszélőszervek: tüdő, légcső, gégefő, hangszalagok, garatüreg a nyelvcsappal, orrüreg, szájüreg (fogak, ajkak, szájpadlás és a nyelv)

- a magánhangzók képzésekor a levegő nem ütközik akadályba

- a mássalhangzók képzésekor a levegő akadályba ütközik, ezért akadályhangoknak is nevezzük a mássalhangzókat 

- minden magánhangzó zöngehang

- a mássalhangzók közül csak a zöngés mássalhangzók esetében keletkezik zönge

- ha a hanszalagok nyitott állásban vannak, akkor zöngétlen mássalhangzót ejtünk

24. óra (11. 29.)

A mássalhangzók csoportosítása

- a mássalhangzókat az akadály helye és az akadályképzés módja szerint is csoportosítjuk

- a képzés helye szerint a mássalhangzók:

• ajakhangok: b, p, m, v, f
• foghangok: d, t, sz, z, zs, s, dz, c, dzs, cs, n, l, r
• szájpadláshangok: gy, ty, j, ny, ly, k, g
• gégehang: h

az akadályképzés módja szerint:

• zárhangok: b, p, t, d, ty, gy, g, k
• réshangok: f, v, sz, z, s, zs, h
• zár-rés hangok: c, dz, cs, dzs
• pergő hang: r
• oldalsó hang: l
• orrhangok: m, n, ny

25. óra (12. 05.)

A magánhangzók csoportosítása

- a nyelv vízszintes mozgása alapján megkülönböztetünk elöl képzett, azaz magas magánhangzókat, valamint hátul képzett, azaz mély magánhangókat

• magas: e, é, i, í, ö, ő, ü, ű (teniszütő)
• mély: a, á, o, ó, u, ú (autó)

- a nyelv függőleges mozgása szerint a magánhangzók lehetnek alsó, középső és felső nyelvállásúak

- ajakműködés szerint a magánhangzók lehetnek ajakrésesek vagy ajakkerekítésesek

- a kiejtés időtartama szerint megkülönböztetünk rövid és hosszú magánhangzókat

26. óra (12. 06)

A magánhangzótörvények: a hangrend

- a magyar nyelvben a legtöbb egyszerű szóban vagy csak magas, vagy csak mély magánhangzót találunk, de vannak olyan szavaink is, amelyekben a mély magánhangzók mellett magas magánhangzók is megtalálhatóak

- a fenti szabály alapján a szavak:

• magas hangrendűek: emelet
• mély hangrendűek: asztal
• vegyes hangrendűek: csikó

27. óra (12. 12.)

Gyakorlás

28. óra (12. 13.)

A magánhangzótörvények: illeszkedés

- illeszkedés törvénye:

- a legtöbb toldalékunk kétalakú (-ba, -be; -tól, -től)

- a magas magánhangzós a magas hangrendű szavakhoz, a mély magánhangzós a mély hangrendű szavakhoz kapcsolódik

- a háromalakú toldalékok közül egy mély, kettő magas magánhangzójú pl. -hoz, -hez, -höz

- a magas magánhangzós toldalékok közül az egyik ajakkerekítéses, amásik ajakrése

- ezek a toldalékok ajakműködés tekintetében illeszkednek a szó utolsó magánhangzójához

- az összetett szavakhoz járuló toldalékok mindig az utótag hangrendjéhez igazodnak

29. óra (12. 19.)

A mássalhangzótörvények: a részleges hasonulás

- ha két egymás mellett álló mássalhangzó közül a kiejtéskor az egyik a másikhoz hasonlóvá válik, részleges hasonulásról beszélünk

- ha egy szóban egy zöngés és egy zöngétlen mássalhangzó áll egymás mellett, akkor kiejtéskor hatnak egymásra -> zöngétlenné (kérdeztek-kérdesztek [kiejtéskor]), vagy zöngéssé (papírosba-papírozsba [kiejtéskor]) válik

- ezt a mássalhangzótörvényt zöngésség szerinti részleges hasonulásnak nevezzük

- a n hang az őt követő b, p, hatására a kiejtésben m hanggá változik, mivel a m hangot ugyanazon a helyen képezzük mint a b és p hangot (különben - külömben [kiejtéskor])

- hasonló változás történik akkor is, amikor a n hang mellé gy, ty hang kerül (lengyel - lenygyel)

-ezt a mássalhangzótörvényt a képzés helye szerinti részleges hasonulásnak nevezzük

30. óra (12. 20.)

Gyakorlás

31. óra (01. 03.) és 32. óra (01. 09.)

A mássalhangzótörvények: az írásban jelöletlen teljes hasonulás, az összeolvadás, a rövidülés, a kiesés

- írásban jelöletlen teljes hasonulás: két mássalhangzó találkozásakor az egyik mássalhangzó a kiejtésben teljesen azonossá válik a mellette állóval, de ezt írásban nem jelöljük pl. anyja-annya (kiejtéskor), javasolj-javasojj (kiejtéskor)

- összeolvadás: két eltérő mássalhangzó találkozásakor a kiejtésben egy harmadik mássalhangzó hallatszik pl. segítség-segícség (kiejtéskor)

- rövidülés: ha a hosszú mássalhangzó mellett egy rövid mássalhangzó található, akkor a hosszú mássalhangzót is röviden ejtjük ki (álldogál-áldogál [kiejtéskor])

- kiesés: ha három különböző mássalhangzó áll egymás mellett, akkor a középső hangot igen gyakran nem ejtjük (mondta-monta [kiejtéskor])

33. óra (01. 10.)

A mássalhangzótörvények: az írásban jelölt teljes hasonulás

- a teljes hasonulásnak vannak olyan esetei, amikor a változást a helyesírás is jelöl, ezt nevezzük írásban jelölt teljes hasonulásnak

• ha a mássalhangzóra végződő szóhoz -val, -vel; -vá, -vé rag járul pl. vassal, világgá
• ha az s, sz, z, dz végű igék j vagy j-vel kezdődő toldalékot kapnak pl. hozz, eddzen, mossák
• az ez, az mutató névmás toldalékos akajaiban pl. ekkor, ahhoz

34. óra (01. 16.)

Gyakorlás

35. óra (01. 17.)

Hangok és betűk - összefoglalás

36. óra (01. 23.)

Hangok és betűk - témazáró dolgozat

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés