37. óra (01. 29.)

A melléknév

- a melléknév olyan szófaj, amely élőlények, élettelen dolgok és fogalmak tulajdonságát nevezi meg

- kérdései:  milyen?, miféle?, mekkora?

38. óra (01. 31.) és 39. óra (02. 02.)

A melléknév toldalékai

- melléknevet legtöbbször igéből vagy főnévből képzünk

- a leggyakoribb melléknévképzők: pl. -atlan, -etlen, -talan, -telen, -ós, -ős, -ú, -ű, -nyi, -i, -s

- a melléknevek többsége fokozható, ilyenkor fokjel járul hozzájuk

- fokozással a tulajdonságok mértékét hasonlítjuk össze

• alapfok jele: nincs
  
• középfok jele: -bb
  
• felsőfok jele: leg- és -bb
  
• túlzófok jele: legesleg- és -bb
  

a következő ragok jellemzően melléknevekhez járulnak, amelyek így a hogyan? kérdésre felelnek: -n, -an, -en, -ul, -ül, -lag, -leg

40. óra (02. 05.) és 41. óra (02. 07.)

A melléknevek helyesírása

- a tuljdonnevekből gyakran képezünk melléknevet

- ilyenkor a nagy kezdőbetű vagy kis kezdőbetűre változik, vagy pedig megtartjuk az eredeti nagy kezdőbetűs írásmódot

- a többelemű személynevekből képzett melléknevekhez kötőjellel kapcsoljuk az -i, -s képzőket, és megtartjuk a nagy kezdőbetűs írásmódot pl. Arany János-i

- az egyelemű személynevekből képzettek esetén a melléknevet kis kezdőbetűvel, kötőjel nélkül írjuk pl. kölcseys

- az egyelemű földrajzi nevekhez az -i képzőt közvetlenül kapcsoljuk, illetve kis kezdőbetűvel kezdjük a szót pl. balatoni

- a többelemű földrajzi nevek -i képzős alakjaiban a tulajdonneveket akkor írjuk nagybetűvel, ha előtagként szerepelnek és önmagukban is tulajdonnevek. Ha utótagként állnak, akkor a tulajdonneveket is ugyanúgy kis kezdőbetűvel írjuk, mint a közszavakat.

42. óra (02. 09.)

A számnév

- a számnevek személyek, tárgyak, fogalmak számát, mennyiségét, illetőleg egy sorban elfoglalt helyét nevezik meg

- kérdőszavai: hány?, mennyi?, hányad?, hányadik?

Fajtái:

1. Mennyiséget kifejező számnevek

• határozott számnevek: tőszámnevek  pl. öt, törtszámnevek pl: ötöd
  
• határozatlan számnevek pl sok, kevés, több
  

2. Sorrendiséget kifejező számnevek:

• határozott számnevek: pl. ötödik
  
• határozatlan számnevek: pl. sokadik

43. óra (02. 12.)

A számnév toldalékai

- tőszámnévből képezzük a sorszámnevet és a törtszámnevet

- a sorszámnév képzője: -dik

- törtszámnév képzője: -d

- a sok és a kevés határozatlan számnevek fokozhatók

- a számnevekhez ragok is járulhatnak

- a leggyakoribb ragok: -an/-en, -szor, -szer, -ször

44. óra (02. 14.)

A számnév helyesírása

- ha a tőszámnevet betűvel írjuk, akkor a számokat kétezerig egybeírjuk, e fölött pedig kötőjellel választjuk el a hármas tagolás szerint

- a keltezésben az évszámot és a napot jelölő szám után többnyire pontot teszünk

- nem írunk pontot, ha

• az évszámot névutó követi (pl. 2000 óta)
• az évszám után birtokos személyjeles szó áll (pl. 1848 tavaszán)
• toldalék követi az évszámot (pl. 1999-ben)
• toldalék követi a napot jelölő szánevet (pl. 1985. március 15-én)
• az évszám önmagában áll (pl. 1526)

- az elsejét jelölő alakokban írásban is jelöljük a j hangot (pl. 2018. január 1-jén)

45. óra (02. 19)

A számnév helyesírása - gyakorlás

 46. óra (02. 21.)

A számnév helyesírása - gyakorlás

47. óra (02. 23.)

Főnevek, melléknevek számnevek - összefoglalás I.

48. óra (02. 26.)

Főnevek, melléknevek, számnevek - összefoglalás II.

49. óra (02. 28.)

Főnevek, melléknevek, számnevek - témazáró dolgozat