A mondattan. A mondatok a beszélő szándéka szerint

Mondatfajták a beszélő szándéka szerint:

- kijelentő mondat

• tényt közöl (Üres az asztal.)
• vagy lehetőségre utal (Elmehetnék a moziba.)

- kérdő mondat fajtái

• eldöntendő - a felelt igenlés vagy tagadás (Szereted a sóskafőzeléket?)
• kiegészítendő - a mondatban mindig van kérdő névmás, a felelet pedig egy mondatrész vagy egy szintagma (Mikor jöttök?)
• nyitott kérdés - sokkal hosszabb választ igényel (Hogyan lehet kijavítani a csőtörést?)
• választó kérédés - (tejföllel vagy lekvárral kéred a lángost?)

- óhajtó mondat - kétféle ige lehet benne

• feltételes módú (Bárcsak levinné valaki a szemetet!)
• felszólító módú (Gyógyulj meg!)

- felszólító mondat - mindig közvetlenül szól valakihez, jellemzői:

• igéje felszólító módban van (Vegyetek kenyeret!)
• a felszólítás főnévi igenévvel is kifejezhető (Felállni!)

- felkiáltó mondat

• indulatszók vagy interakciós mondatszók (Fúj!, Szia!, Íme! De jó!)
• felkiáltó mondattá válhat a kijelentő mondat, ha érzelmi hangsúlyozást kap

A mondatok logikai minősége

A mondat logikai minőségük szerint:

• állító mondat
• tagadómondat; tiltó mondat (nem, sem, ne se módosítószó használata)

A mondatok szerkezete

A mondat szerkezete szerint:

1. egyszerű mondat - Pl. Holnap esik a hó.

2. összetett mondat - Holnap esik a hó, mert itt a tél.

Az egyszerű mondat szerkezete szerint: 

1. tagolt mondat - Kati ebédet főz.

2. tagolatlan mondat - Jaj! (mondatszó, viszonyszó, megszólítás)

A tagolt mondat szerkezete: 

1. hiányos mondat - Hullanak az őszi falevelek.

2. Hiányos mondat - Ősz. (van) (A-Á hiányzik, de kikövetkeztethető)

A teljes mondat szerkezete szerint:

1. tőmondat - Esik az eső. (A-Á)

2. bővített mondat - Reggel óta sűrűn esik a hideg eső.

A mondatrészek és szószerkezetek

• - a szavak a mondaton belüli összefüggéseik alapján öt mondatrész szerepét töltik be 

• - a mondatot a következő mondatrészek alkotják: alany, állítmány, tárgy, határozó, jelző 

• Partikula: olyan viszonyszó, amely nem toldalékolható, más szavakkal nem alkot szószerkezetet, nem lehet mondatrész 

Az alárendelő szószerkezet

- az alárendelő szószerkezet két tagja az alaptag és bővítmény

- az alaptag lehet: ige, főnév, melléléknév, számnév, határozószó és igenév

- a bővítményei pedig: az alany, a tárgy, a határozó és a jelző

- az alárendelő szószerkezet típusai:

• alanyos - a lányok terveznek
• tárgyas - ajtót nyit
• határozós - iskolába jár
• jelzős - Hanna könyve

Az állítmány

- a mit állapítunk meg?, a mit állítunk? kérdésre felelő mondatrész az állítmány

- elemzéskor az állítmányt két vonallal húzzuk alá, rövidítése: Á

- attól függően, hogy milyen szófajú szavakkal fejezzük ki, megkülönböztetünk:

igei állítmányt (Ezt követei a fenyő és az akác.)

névszói állítmány (Hazánk erdeiben leggyakoribb a tölgyfa.)

névszói-igei állítmány (Csak természetes erdeinket figyelembe véve második lenne a fenyő.)