A Horthy-korszak első évei. Bethlen István konszolidációs politikája (47. óra 03. 02.)
- a tanácskormány bukása után a hatalom az úgynevezett ellenforradalmi erők kezébe került
- az ellenforradalmi kormányzatot a Nemzeti Hadsereg (Horthy Miklós parancsnokásga alatt állt) is támogatta
- 1919 nyarán-őszén fehérterror
- 1919. novemberében a román megszállók elhagyták a fővárost
- Magyarország újra királyság lett, kormányzója Horthy Miklós (1920. március 1.)
- trianoni békeszerződés aláírása után Teleki Pál (gróf) lett a miniszterelnök
- zsidóellenesség => "numerus clausus" törvény
- földreform, birtokreform
- IV. Károly sikertelen visszatérése => Teleki Pál lemondásra kényszerült
- Bethlen István (gróf) alakított kormányt
- újabb "királypuccs" => az antant nyomására kimondták a Habsburg-ház trónfosztását
- korlátozták a választójogot, vidéken ismét bevezették a nyilvános szavazást => az 1922-es választáson az Egységes Párt győz => Bethlen megszilárdította pozícióját
- gazdasági konszolidáció
- Magyarországot felvették a népszövetségbe => kölcsönök => pénzügyi stabilizáció (1927 korona helyett pengő)
Fogalom: konszolidáció, numerus clausus, ellenforradalmi erők, Nemzeti Hadsereg, fehérterror, kormányzó, parlamentáris kormányzás, földreform, birtokreform, a Habsburg-ház trónfosztása, Egységes Párt, nyílt szavazás, gazdasági konszolidáció, pengő
Személynév: Horthy Miklós, Teleki Pál (gróf), Bethlen István (gróf)
Kötelező évszám: 1920. március 1., 1927
Oktatás, művelődés, tömegkultúra (48. óra 03. 05.)
- az egyházak továbbra is jelentős szerepet játszottak a közoktatásban
- Klebelsberg Kunó (vallás-és közoktatási miniszter) - több ezer új elemi iskola, az analfabétizmus felszámolása
- a gyermekek 6-15 éves korukig voltak tankötelesek
- keresztény és nemzeti jellegű nevelés
- a felsőoktatás kiemelt támogatása (Szegedre telepítették a kolozsvári egyetemet)
- szabadidő eltöltése
- mozi ( a magyar filmgyártás születése)
- labdarúgás
- sport (hazánk olimpiai nagyhatalom lett) - vízilabda, ökölvívás, birkozás, vívás, úszás
- modern építészet: leegyszerűsített, geometrikus formák
Fogalom: kultúrfölény, analfabétizmus, koedukáció, társadalmi mobilitás, reáliskola, reálgimnázium, mozi, sikersportág, labdarúgás, modern építészet, modern stílus
Személynév: Klebelsberg Kunó (gróf)
Városok, falvak, uradalmak. Magyarország társadalma - olvasmány (49. óra 03. 07.)
A világgazdasági válság hatásai Magyarországon (50. óra 03.09.)
- a világháború után átmenetileg visszaesett a gazdaság teljesítménye
- a magyar nemzetgazdaság a területi változások miatt elveszítette nyersanyag - és energiaforrásának többségét
- belső források, külföldi kölcsönök => az 1920-as évek második felére a gazdaság újból elérte a világháború előtti színvonalat
- a világggazdasági válság 1930-ban már Magyarországon is érzetette kedvezőtlen hatását
- csökkent az ipari termelés, a megzőgazdaságban még súlyosabb a helyzet
- állami, magántisztviselők, mezőgazdasági idénymunkások százezrei veszítik el állásukat
- gazdasági válság => politikai válság
- gyakori sztrájkok, tüntetések (1930. szeptember 1.)
- Magyarországon megjelenik a nemzetiszocializmus
- 1931-ben sikerült a gazdasági államcsődöt elkerülni, de a nehézségeket látva Bethlen István lemondott
- a kormány intézkedései, elsősorban a mezőgazdaságot támogatták
- állami felvásárlási árak emelése
- nemzetközi szerződések révén külföldi piac
- gazdaadósságok mérséklése
- Gömbös Gyula lett a miniszterelnök, diktatúra kiépítésére törekedett
- 1936-ban Horthy is megvonta tőle bizalmát
Fogalom: világgazdasági válság, nemzeti jövedelem, államcsőd, sztrájk, Nemzeti Munkaterv, Nemzeti Egység Pártja
Személynév: Gömbös Gyula
Kötelező évszám: 1930. szeptember 1.
Magyarok a határokon túl. A kultúra közösségteremtő ereje - olvasmány (51. óra 03. 16. óra)
- trianoni békeszerződés => több mint három milló magyar lakos került a határokon túlra
- voltak akik nem vállalták (köztisztviselők, tanárok, értelmiségiek, katonatisztek) a kisebbségi sorsot és Magyarországra menekültek
- távozásukkal a kisebbségi léthelyzetbe került magyar közösségek elvesztették az értelmiség egy részét, amely vezető szerepet játszhatott volna a határon túli kisebbség életében
- Csehszlovákia, Románia és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság soknemzetiségű országgá vált
- az utódállamok úgy vélték, hogy a kisebbségek veszélyt jelentenek országaik stabilitására
- korlátozták a nyelvhasználatot, megnehezítették a magyar újságok, kulturális intézmények és egyesületek tevékenységét
- a békerendszer megalkotói kötelező szabályokat írtak elő a nemzeti kisebbségek védelmére
Fogalom: kulturális intézmények és egyesületek, kisebbségvédelmi szerződések, Erdélyi Szépmíves Céh
Személynév: Kós Károly
Magyar feltalálók és tudósok a 20. században - olvasmány (52. óra 03. 21.)
Feltalálók és kutatók: Bánki Donát, Csonka János, Kármán Tódor, Asbóth Oszkár, Fonó Albert, Jendrassik György, Weis Manfréd, Bródy Imre, Bay Zoltán, Mihály Dénes, Tihanyi Kálmán, Bíró László, Szent-Györgyi Albert, Hevesy György, Wigner Jenő, Gábor Dénes, Szilárd Leó, Teller Ede, Neumann János
- segédanyag: Pindex-History-Magyar feltalálók
A revíziós külpolitika eredményei (53. óra 03. 30.)
- az 1920-as években Betlen kormánya igyekezett megtalálni helyét az új európai hatalmi rendszerben
- Magyarország belépett a Nemzetek Szövetségébe, jó viszonyt próbált kialakítani a győztes nagyhatalmakkal (Nagy-Britannia, Francaiország, USA)
-a magyar diplomácia elsősorban azoktól várta a támogatást, akik elégedetlenek voltak a háború utáni hatalmi viszonyokkal (Németország, Ausztria, Bulgária, Törökország, Szovjetunió és Olaszország)
- barátsági szerződés 1927-ben Olaszországgal és 1931-ben Ausztriával
- a magyar társadalom minennapjait áthatotta a revizionizmus
- a magyar kormány a revíziós politikában kettős játékot űzött
- az 1930-as évek végén német területi hódtásokkal egyidejűleg napirendre került a magyar határok revíziója
- első bécsi döntés (1938. 11. 02.) => Magyarország visszakapta a Felvidék déli, magyarok lakta sávját
- 1939. márciusában a magyar hadsereg bevonult Kárpátaljára => visszafoglalta a túlnyomóan ruszinok lakta országrészt
- Magyarország a revíziót támogató tengelyhatalmak lekötelezettjévé vált
Fogalom: revízió, első bécsi döntés, Nemzetek Szövetsége, revizionizmus
Kötelező évszám: 1938. november 2., 1939. március
Hírközlés, tömegtájékoztatás, propaganda (54. óra 04. 04.)
- az újságok révén egyre több emberhez jutottak el a helyi és országos politika hírei
- a századfordulón két új technikai eszköz jeent meg: a telefon és a film
- 1983. februárjában a világon elsőként Budapesten kezdte meg működését a Telefon Hírmondó (Puskás Tivadar)
- a 20. század első évtizedeiben a mozik rendszeresen vetítettek filmhíradókat
- a Magyar Rádió 1925-től a hét minden napján rendszeres műsort adott
- a Horthy-korszakban az elektronikus sajtó állami felügyelet alá került
- a hírszolgáltatás legfontosabb intézménye az állami tulajdonban lévő Magyar Távirati Iroda lett
- az állami filmhíradó minden héten új hazai és külföldi tudósításokat közölt , 1931-ben decemberétől hangos változatban
- a rádió és a filmhíradó fokozatosan a háborús propaganda szolgálatába állt
Fogalom: Telefon Hírmondó, Magyar Rádió, Magyar Távirati Iroda, Magyar Film Iroda, "antibolsevista illetve nemzetvédelmi" propaganda film
Személynév: Puskás Tivadar
Kötelező évszám: 1925
Magyarország a két világháború között - összefoglalás I. (55. óra 04. 06.)
Magyarország a két világháború között - összefoglalás II. (7.a 56. óra 04. 07)- tanfelügyelet miatti + óra
Magyarország a két világháború között - témazáró dolgozat (7.b 56. óra 04. 11.; 7.a 57. óra 04. 11)
|