49. óra (01. 15.)

Versek - bevezető óra

- a líra a három műnem ( líra, dráma, epika) egyike

- a lírát legegyszerűbben úgy jellemezhetjük, valamiféle élményt vagy érzelmet fejez ki

50. óra (01. 16.)

Janus Pannonius: Pannónia dicsérete

- a vers Mátyás király korában íródott, latin nyelven

- a szerző neve is latin "fordítás", jelentése Magyarországi János

- a vers műfaja epigramma

- epigramma: eredetileg feliratot jelent. Rövid, csattanóval záruló lírai műfaj.

- verselése: időmértékes, két disztichonból áll (egy hexameter és egy pentameter)

51. óra (01. 19.) és 52. óra (01. 22.)

Balassi Bálint: Egy katona ének

- a vers magyar nyelven íródott az 1500-as években

- a vers középpontjában az emberi élet gazdagsága, szépsége áll

53. óra (01. 23.)

Csokonai Vitéz Mihály: Zsugori uram

jellemkép: rövid terjedelmű verses vagy elbeszélő műfaj, amely a hétköznapi élet egy tipikus alakját mutatja be

54. óra (01. 26.)

Csokonai Vitéz Mihály: Reményhez

- a fájdalom, a lemondás érzése uralkodik a versben

- műfaja: elégia

- elégia: a mulandóság, bánat lírai kifejezője. Hosszabb költeméy, disztichonokból áll

- a lírai én a remény szólítja meg => megszemélyesíti a remény fogalmát (nagy kezdőbetű)

- a Remény alakja az egész versben végigvonuló allegória

- sok benne a költői kifejezőeszköz pl. metaforák

- a leggyakrabban előforduló versláb a műben a trocheus (- U )

- rímképlete: a b a b (keresztrím)

55. óra (01. 29.)

Petőfi Sándor: A négyökrös szekér

- műfaja: életkép

- életkép: a mindennapi élet valamelyik jellemző alakját, helyzetét, eseményét megörökítő lírai műfaj

- ismétlések (lassítás), szórendcsere (tempó megszakítása)

- refrén: a költemények versszakainak végén vagy ritkábban más helyén, ritmikusan visszatérő verssor (verssorok)

- a refrén hordozhatja a vers legfőbb mondanivalóját, de ellentétben is állhat a vers tartalmával

56. óra (01.  30.)

József Attila: Ringató és József Attila: Kertész leszek

Ringató

- a költemény versformája, képei, szerkezete a népdalokra emlékeztet

- rövid, hat szótagos sorok, két ütemre bonthatók

- félrím (xaxa) kapcsolja őket egymáshoz

- a vers hangzása által ringat el

57. óra (02. 05.)

Kányádi Sándor: Álmodó

- a lírai én, a versben megszólaló beszélő, aki nem feltétlenül azonos a költővel

58. óra (02. 06.)

Lackfi János: Fiúk dala és Lackfi János: Lányok dala

59. óra (02. 12.)

Roald Dahl: Tanács a televíziózással kapcsolatban

- a költészet, a lírai művek nincsennek elszigetelve a külvilágtól, témájuk lehet hétköznapi, mint például ebben a versben az olvasás és a tévénézés

60. óra (02. 13.)

Versek - összefoglalás I.

61. óra (02. 19.)

Versek - a munkafüzetei feladatok megoldása

62. óra (02. 20.)

Versek - összefoglalás II.

63. óra (02. 26.)

Versek - témazáró dolgozat

64. óra (02. 27.)

A témazáró dolgozat megbeszélése, értékelése