Magyarország az önkényuralom éveiben 

- a szabadságharcot követő rémuralom Haynau leváltásával befejeződött

- I. Ferenc József önkényuralmat vezetett be, rendeletekkel kormányzott

- létrehozták a csendőrséget, kém-és besúgóhálózat, cenzúra

- az ígéretekkel ellentétben azok a nemzteiségiek sem kaptak kedvezményeket, amelyek a szabadságharc alatt Bécset támogatták

- Alexander Bach császári belügyminiszter kapott megbízást az önkényuralom kiépítésére Magyarországon => Bach-rendszer

• az állami hivatalokat részben a birodalom örökös tartományaiból Magyarországra küldött tisztviselőkkel töltötték be = Bach-huszárok
• bevezették az osztrák jogrendszert
• a német nyelv kötelezővé tétele

- új adó bevezetése és az adóbehajtás szigorítása

- az uralkodó az 1848. áprilisi törvények közül a közteherviselést és a jobbágyfelszabadítást érvényben hagyta

- többen nyíltan is szembefordultak a Habsburg önkényuralommal

- a többség a fegyveres szervezkedés helyett békésebb formát választott

- Deák Ferenc -> passzív ellenállás (vissszautasítottak mindenféle együttműködést a császári hatalommal, közéleti tétlenség, megtagadták az állami adófizetést)

- 1859-ben ( francia-oszták háború) kínálkozott a legnagyobb esély egy újabb szabadságharc kirobbantására

- I. Ferenc Józsefet a katonai vereségek arra kényszerítették, hoyg hosszú idő után összehívja a magyar országgyűlést

- a magyar országgyűlés ragaszkodott az 1848-as törvények teljeskörű helyreállításához => a császár 1861-ben feloszlatta az országgyűlést és visszatért az önkényuralomi kormányzáshoz

Fogalom: csendőrség, passzív ellenállás, emigráció

Név: Alexander Bach, Deák Ferenc, I. Ferenc József

Kötelező évszám: 1861

Topográfia: Magyar Királyság, Bécs

Az osztrák-magyar kiegyezés 

- a megegyezés okai:

1.  a magyarokkal való megegyezés azért volt fontos, hogy a Habsburg Birodalom megtarthassa helyét az európai nagyhatalmak között
2. a magyar emigrációnak nem sikerült  Magyarország függetlenségének visszaszerzése, a passzív ellenállásba belefáradtak => egyre nőtt azok tábora, akik a Béccsel való megegyezést sürgették

- a porosz-osztrák háborúben elszenvedett vereség Bécset még inkább a magyarokkal való megegyezésre ösztönözte

- 1867-ben megalakult a felelős magyar kormány, miniszterelnöke gróf Andrássy Gyula lett

- a magyar országgyűlés törvénybe foglalta a kiegyezést

- 1867 kiegyezés => kétközpontú (dualista) állam, Osztrák-Magyar Monarchia

- dualizmus: két, jogilag egyenragú állam szövetsége

- közös volt az uralkodó: osztrák császár és magyar király egy személyben (I. Ferenc József)

- közös ügyek: hadügy, külügy, pénzügy

- a Magyar Királysághoz visszacsatolták Erdélyt és Horvátországot (horvát-magyar kiegyezés 1868)

Fogalom: kiegyezés, amnesztia, közös ügyek, dualizmus

Név: gróf Andrássy Gyula, báró Eötvös József

Kötelező évszám: 1867

Topográfia: Osztrák-Magyar Monarchia

Beköszöntenek a boldog békeidők 

- az Andrássy-kormány megteremtette Magyarország önálló adó- és pénzügyi rendszerét

- közigazgatás átalakítása, a modern oktatás kiépítése, törvény előtti egyenlőség, pártatlan igazságszolgáltatás

- a kiegyezést követő első választáson a választók többsége bizalmat szavazott az új politikai rendszernek

- különböző pártok jöttek létre

- Szabadelvű Párt (1875) - Tisza Kálmán vezetésével 30 évig birtokolta a hatalmat

- a vasúthálózat gyors iramú kiépülése => a mezőgazdaság és kereskedelem fejlődése

- az állam beavatkozása a gazdasági életbe: adókedvezmény, olcsó szállítási lehetőség, gyárak építése, a mezőgazdaság támogatása

- a hazai áru védelme: magas vámot vetetttek ki a külföldi élelmiszerekre

- a Monarchia növekvő élelmiszerigénye => egyre több földet vontak be a mezőgazdasági művelésbe

- istállózó állattenyésztés

- szakemberek képzése, gépesítés

- a mezőgazdasági termékeket feldolgozó ipar fejlődése: malomipar

- gépipar: mezőgazdasági gépek, vasúti járművek

- hianyzik a szakképzett munakerő a gyárakban

- mérséklődik a hazánk gazdasági lemaradása a fejlett európai államokhoz képest

- Magyarország agrárország marad

Fogalom: agrárország

Név: Tisza Kálmán, Ganz Ábrahám, Mechwart András

Kötelező évszám: 1875

Az Osztrák-Magyar Monarchia együtt élő népei 

- 12 nagyobb nemzetiség élt együtt

- a magyarok és az osztrák-németek mindössze 40 százalákát tették ki a lakosságnak

- a korszak végére a magyarok csekély többségbe kerültek Magyarországon

- különösen a városok voltak soknyelvűek

- 1868-as nemzetiségi törvény => saját anyanyelvű iskolák, egyesületek alapítása, az állam összes polgára a politikailag egységes magyar nemzetbe tartozik

- a legtöbb magyarországi nemzetiség tiltakozott a törvény ellen, elutasították az egységes magyar nemzet gondolatát, és a nemzetiségek egyenrangúságát hirdették

- az országban élő különféle népcsoportok megtanulták egymás nyelvét, sőt akár házasságot is kötöttek egymással

- a század végén a zsidó vallást teljesen egyenjogúvá nyilvánították a keresztény egyházakkal

- állami anyakönyvezés, kötelező polgári házasság

Fogalom: vallási egyenjogúság, állami anyakönyvezés, polgári házasságkötés

Társadalmi változások Magyarországon a 19 század második felében 

- gazdasági fejlődés + életkörülmények fokozatos javulása => a népesség gyorsan növekedett (közel 21 millió fő)

- a halálozás mértéke azonban még magas

- a 19. század utolsó évtizedeitől kezdve megindul a kivándorlás => lassítja a népesség növekedését

A társadalom rétegei:

felsőréteg:

• arisztokrácia: legvagyonosabb, legbefolyásosabb, hatalmas földbirtokkal rendelkeznek
• nagypolgárság: gyárak, nagyvállalatok tulajdonosai, elsősorban a fővárosban éltek

középréteg:

• középpolgárok: tisztes vagyon, háztulajdonosok, kisebb üzemek igazgatói, vezető banktisztviselők, elszegényedő középbirtokos nemesek (dzsentrik), akik közigazgatási tisztséget töltenek be
• kispolgárság: önálló üzlettel rendelkező kiskereskedők,  kisiparosok, alsóbb tisztségeket betöltő hivatalnokok
• birtokos parasztság

alsóréteg

• parasztság: folyamatosan szegényednek
• városi munkásság

legalsó réteg

• mezőgazdasági bérmunkások

Fogalom: arisztokrácia, nagypolgárság, kispolgárság, középrétegek

Oktatás és egészségügy a dualizmus korában 

- az iskolázottság jelenthette az esélyt a felemelkedésre

- 1868 iskolarendszer reformja (Eötvös József) - 6-12 éves gyerekek tankötelezettsége

- egyházi, állami, nemzetiségi iskolák

- az írástudatlanok létszáma jelentősen csökken

- korszerű középiskolai rendszer nyolcosztályos gimnáziumok, hatosztályos reáliskolák (természettudomány és műszaki ismeretek)

- a felsőoktatás refomja

- megduplázódott az orvosok száma

- a kórházak száma tízszeresére nőtt

- a kórházi kezelés nem volt ingyenes

- önkéntes betegsegélyező pénztár

- rossz lakásviszonyok, szegényes táplálkozás, járványok

- munkáslakások építése, a gyermekmunka korlátozása, vasárnapi munkavégzés tilalma az iparban

Fogalom: gimnázium, reáliskola

Név: Eötvös József

Kötelező évszám: 1868

A sok arcú város Budapest. Magyarország városiasodása-olvasmány 

- a kiegyezést követően több törvény foglalkozott a város építésével

- megteremtették az építkezéshez szükséges pénzügyi alapot

- intézkedtek a Duna fővárosi szakaszának szabályozásáról

- az Andrássy-kormámy adókedvezménnyel támogatta a pesti házépítkezéseket

- az egységes városkép érdekében egy külön hatóságot is felállítottak

- 1873-ban az országgyűlés által elfogadott törvény értelmében létrejött Budapest (Buda, Óbuda, Pest egyesítésével)

- Béccsel egyenrangú központot szerettek volna létrehozni

- a 19. század végére átépítették és kibővítették a budai királyi palotát

- Budapest székesfővárosi rangra emelkedett, a századfordulóra európai nagyvárossá nőtte ki magát

- az arisztokrácia egyre szívesebben élt a fővárosban (főúri paloták)

- a korszak végén a nagyipari vállalatok  közel egyharmada Budapesten üzemelt

- 1896 millenniumi ünnepségsorozat => új Duna-híd, Nagykörút, földalatti, Műcsarnok, Szépművészeti Múzeum, Hősök tere

Fogalom: millennium, Szabadság híd, Műcsarnok, Iparművészeti Múzeum, Nagykörút

Név: Podmaniczky Frigyes

Kötelező évszám: 1873, 1896

Topográfia: Budapest

Önkényuralom és kiegyezés. A dualizmus kora Magyarországon  - összefoglalás 

Önkényuralom és kiegyezés. A dualizmus kora Magyarországon - témazáró dolgozat