7. óra (09. 23.)
A szóösszetétel
- a szóösszetétel gyakori szóalkotási mód
- két vagy több szó összekapcsolásával hozunk létre egy új kifejezést => összetett szó
- a szóösszetétel alkotóelemeit előtagnak és utótagnak nevezzük
- ha két összetételi tagnál több részből áll a szó, akkor többszörösen összetett szónak nevezzük (pl. osztálynévsor)
- az összetett szavakat két csoportba sorolhatjuk
1. alárendelő szavak
2. mellérendelő szavak
8. óra (09. 24.)
Szervetlen és szerves összetételek
- szervetlen összetételek: tagjai között nincs nyelvi kapcsolat a tagok a nyelv működése során tapadtak egymáshoz pl.: éspedig, nemhiába, máris, egyszeregy, bármelyik
- kötőszóval
- tagadószóval
- tiltószóval
- partikulával
- tapadással
- összetett névmások
- szerves összetételek: a tagok a szószerkezetekhez hasonlóan kapcsolódnak össze
a) viszonyszós szerves összetételek pl.: délelőtt, világkörüli, elkezd, tésztaféle, másfajta, életszerű, emberforma, sokrétű
- névutóval
- névutómelléknévvel
- igkötővel
- -féle, -fajta, -szerű, -forma, -rétű utótaggal
b) szintagmákhoz hasonló összetételek pl.: emberlakta, matrózkék, lassan-lassan, jöttment
- alárendelő összetett szavak
- mellérendelő összetett szavak
9. óra (10. 04.)
Az összetett szavak helyesírása I.
- a névutóval vagy névutómelléknévvel létrejött összetett szavakat egybeírjuk pl. napközben, munknélküli
- az igekötős igéket szintén egybeírjuk pl. átküldöm
- az ismétlődő igekötőt kötőjellel kapcsoljuk össze, és egybeírjuk az igetővel pl. meg-megáll
- az ellentétes jelentésű igekötőket is hasonlóan írjuk, de ezeket külön írjuk az igetőtől pl. ki-be járkál
- a -féle, -fajta, -szerű, -forma, -rétű utótagos összetételeket szintén egybeírjuk pl. többféle, célszerű
- a mutató névmásokat általában egybeírjuk a névutójukkal pl. ezután, ahelyett
- az alárendelő összetett szavakat egybeírjuk
10. óra (10. 07.)
Gyakorlás, ismeretek elmélyítése
11. óra (10. 11.)
Az összetett szavak helyesírása II.
- a "két egyszerű szabály": azokat az összett szavakat, amelyek két egyszerű szóból állnak, mindig egybeírjuk, függetlenül a hosszúságuktól pl. matematikatanítás
- a hatszótag szabály: azokat az összetett szavakat, amelyek kettőnél több szóból állnak , egybeírjuk, ha az összetétel szótagszáma nem haladja meg a hat szótagot pl. léghajóút, tanfolyamvezető
- a hat szótagnál hosszabb többszörösen összetételeket kötőjellel tagoljuk az előtag és utótag határán. A számolásba az utótagon lévő toldalékok közül csak a képzők számítanak bele pl. kerékpárjavítás (ha szótag, az -ás képző), kerékpárjavításokról (hat szótag, többes szám jele -(o)k, és a határozórag (-ról) nem számítanak), kerékpár-kereskedés (hét szótag, az -és főnévképző)
- három mozgószabály
1. Egy összetételben csak egy kötőjelet alkalmazhatunk. Ha egy kötőjeles összetételhez újabb utótag járulna kötőjellel, az első kötőjelet kihagyjuk pl. repülőgép-javítás+ vezető=repülőgépjavítás-vezető
2. Ha egy szintagma olyan utótagot kap, amely a szintagma egészéhez járul, akkor a szintagmát összetett szóként egybeírjuk, az utótagot pedig kötőjellel kapcsoljuk hozzá pl. hideg víz + csap= hidegvíz-csap
3. Ha két azonos utótagú összetételt fűzünk össze mellérendeléssel, akkor az előtagokat kötőjellel összekapcsolva egyszerűsíthetünk a szerkezeten pl fényjáték és árnyjáték = fény-árny játék
12. (10. 14.)
Gyakorlás, ismeretek elmélyítése
13. óra (10. 18.)
Az összetett szavak helyesírása III.
- kétféle írásmód: a valódi mellérendeléssel létrejövő összetett szavak között vannak olyanok, amelyek kétféleképpen is toldalékolhatóak. Ha mindkét tag toldalékot kap, kötőjellel írjuk, ha csak az utótag kap toldalékot, egybeírjuk: pl. hírnév -> híres-neves, hírnév ->hírneves
- kétféleképpen írjuk azokat a mellérendeléseket is, amelyeknél jelentésük különbsége idokolja ezt: pl. A földeken dolgozó szánt-vető emberek. (melléknév), A földeken dolgozó szántóvetők. (főnév)
- összetett színnevek: a színárnyalatok nevét egybeírjuk, ha az utótag csak egy elemből áll pl. világoskék. Ha azonban az utótag összetett, akkor nem írhatjuk egybe: pl.halvány rózsaszín
- anyagnévi jelzők: az egyszerű szavakból álló anyagneves összetételeket egybeírjuk: pl. ezüstpohár. Ha bármelyik tag összetett, különírjuk őket: pl. ezüst karlánc
- a "tízéves" szabály: ha a szintagma tagjai nem összett szavak, és a főnév melléknévképzőt kap, egybeírjuk pl. húsznapi, nyolcoldalnyi. Ha a szerkezet bármelyik tagja összetett szó, a számnévi tagot és a képzett melléknevet különírjuk egymástól: pl. huszegy napi
- hagyományos egybeírás: bizonyos alárendelő szintagmákból úgy lettek összetett szavak, hogy a jelentésük nem változott meg, hagyományosan mégis egybeírjuk. Gyakran vonatkoznak a dolgok bizonyos típusára, fajtájára pl. magvaváló, légiposta, szúette
14. óra (10. 21.)
Gyakorlás, ismeretek elmélyítése
15. óra (10. 25.)
Szóképzés
A képzők alakja:
- ha egy képzőnek nincs több változata, akkor egyalakú pl. -ít
- ha egy képzőnek több változata van, akkor többalakú pl. -gat/-get
- egy képzőt akkor nevezünk termékenynek, ha jelenleg is felhasználjuk új szavak képzésénél
Képzők típusai:
- igeképzők
- névszóképzők: főnévképzők, melléknévképzők. számnévképzők
- igenévképzők
16. óra (10. 28.)
Gyakorlás, ismeretek elmélyítése
17. óra (11. 08.)
A szóalkotás ritkább módjai
- ikerítés: az ikerszók az ismétléssel létrehozott mellérendelő összetett szavakhoz hasonlítanak Pl.: izeg-mozog, limlom, bim-bam, Anna-Panna
- szórövidülés: a megrövidülésnek legtöbbször az az oka, hogy a kommunikáló felek egyszerűségre, rövidségre törekszenek, de feltételezhet játékosságot is. Pl.: fotográfia->fotó, köszönöm->köszi, zacskó->zacsi, repülőtér->reptér
- mozaikszók:
a) betűszók: egy többszavas kapcsolat kezdőbetűiből alakulnak ki Pl. Magyar Államvasutak=MÁV
b) szóösszevonások: ezek is többszavas szókapcsolatokból származnak, de nagyobb egységeket őriznek meg belőlük, nem csak a kezdőbetűket Pl.: Mabisz= Magyar Biztosítók Szövetsége, viszontlátásra=viszlát
18-19. óra (11. 11.)
Gyakorlás, ismeretek elmélyítése
20. óra (11. 15.)
Szóalkotási módok - összefoglalás
21. óra (11. 18.)
Szóalkotási módok - témazáró dolgozat
Mentés
Mentés
Mentés
Mentés
Mentés
Mentés
Mentés |