26. óra (11. 10.)

Arany János életútja. A Toldi keletkezése

- Arany János 1817-ben született Nagyszalontán

- a debreceni református kollégiumban tanult

- a Toldinak köszönhető, hogy elnyerte Petőfi barátságát

- néhány évvel a szabadságharc bukása után Nagykőrösre költözött, ahol a gimnázium tanára lett

- Arany Jánost a Tudományos Akadémia tagjává választották

- a Kisfaludi Társaság igazgatója lesz, visszaköltözik Pestre

- később az Tudományos Akadémia főtitkárává is megválasztották

- 1882-ben halt meg Pesten

- Arany János a Kisfaludi Társaság pályázatára írta meg a Toldit 1846-ban

- a jutalmat 15 aranyról 20 aranyra emelték, mert hatalmas volt a mű sikere

27. óra (11. 13.)

Arany János: Toldi - Előhang

A Toldi forrásai:

- Toldi Miklós emlékét számosnép monda megőrizte

- Ilosvai Selymes Péter Toldi Miklósról szóló históriás éneke

műfaja: elbeszélő költemény

- Arany gyakran alkalmazott régies és tájnyelvi kifejezéseket oka: a régi kor felidézése

Mottó: a művek előtt álló, más műből vagy szerzőtől átvett szövegrészleteket nevezzük mottónak

28. óra (11. 14.)

Arany János: Toldi - Első ének

- a műben változatosan jelenik meg a eírás, az elbeszélés és a jellemzés

- az első ének az előkészítés (expozíció) - megismerjük a szereplőket és a szereplő egymáshoz fűződő viszonyait is

- ütemhangsúlyos verselésű: négyütemű felező tizenkettes

- páros rím

29. óra (11. 17.)

Arany János: Toldi - Második ének

- a második ének a bonyodalom (konfliktus), a testvérek összeütközése, mely elindítja a további eseményeket

- Arany János népi kifejezéseket és szólásokat használ; nyelvi sokszínűség jellemzi

- a szólások a stílust élénkítik

30. óra (11. 20.)

Arany János: Toldi - Harmadik ének

- a Toldi ütemhengsúlyos verselésű, felező tizenkettes sorokból áll

ütemhengsúlyos verselés: a hangsúlyos és hangsúlytalan szótegok szabályos váltakozása; alapegysége az ütem

- Miklós történetét (E/3.) nézőpontból ismerhetjük meg

- az elbeszélő számára rokonszenves Miklós

- azt is megtudjuk, hogy mit gondol, érez Miklós

- az elbeszélő mindent tud róla

31. óra (11. 21.)

Arany János: Toldi - Negyedik ének

- Miklós menekülni kényszerül, lelkiállapotát hasonlatok fejezik ki

- a Bencével való beszélgetésből sok újat megtudunk Miklósról - visszatekintés

- az előrevetítés (a jövő sejtetése), szintén a tudatos költői szerkesztésmód része

- a műben, hosszabb részletben végigvonuló megszemélyesítést vagy metaforát allegóriának nevezzük

allegória: egyes elvont fogalom képszerű megjelenítése (az édes álom pillangó formában jelenik meg)

32. óra (11. 24.)

Arany János: Toldi - Ötödik ének

- Miklós visszatér édesanyjához mielőtt útnak indulna

- hazafelé veszélybe kerül - "farkaskaland"

- ez a rész epizód

epizód: ömagában is kerek történet. Az epizód lassítja a cselekmény menetét, és színesíti, gazdagítja a történetet

33. óra 11. 27.)

Arany János: Toldi - Hatodik ének

- ebben az énekben Miklóst új oldaláról ismerjük meg => kiderül, hogy mély érzésű és nagyon ragaszkodik az édesanyjához

- György pont az ellentéte, vagyis érzékeltelen, rideg az édesanyjával, kegyetlen az öccsével szemben, ezért ellenszenves

- a különféle nézőpontok segítenek abban, hogy alaposan megismerjük a szereplők tulajdonságait

34. óra (11. 28.)

Arany János: Toldi - Részösszefoglalás

- a Toldi epikus szerkezetű, a mű első hat fejezete tartlamazza az előkészítést, a bonyodalmat és a kibontakozás egyrészét

- a szerző a részletezés és tömörítés eszközét használja ebben a hat részben

35. óra (12. 01.)

Szövegértés gyakorlása

36. óra (12. 04.)

Arany János: Toldi - Hetedik ének

- Miklós megmenekül üldözőitől és a bátyja bosszújától

- a művészi szerkesztés fontos sajátossága, hogy a fontosat hangsúlyozza, részletesen bemutatja, a kevésbé lényeges dolgokra tömören utal

- a hatást a hetedik ének utolsó sorában található alliterráció is fokozza

Metonímia: költői kép. Amikor egy szót egy másikkal helyettesítünk, metonímiának nevezzük. A két szó közötti kapcsolat lehet ok-okozati, de anyagbeli, térbeli, időbeli is.

37. óra (12. 05.)

Arany János: Toldi - Nyolcadik ének

- ez az ének a történet fordulópontja (a király szándéka egybeesik Miklóséval)

- új cselekményszál indul el

- kiderül, hogy Györgyöt milyen cél vezérli

- ebben az énekben a párbeszéd túlsúlya jellemző

38. óra (12. 08.)

Arany János: Toldi - Kilencedik ének

- a kilencedik énekben visszatérünk a fő cselekményszálhoz, Miklós sorsához

- a bika megfékezése szintén epizód

- Miklós célja, a cseh vitéz legyőzése lehetetlennek látszik lovagi fegyverzet nélkül

39. óra (12. 11.)

Arany János: Toldi - Tizedik ének

- a Toldi felépítése szimmetrikus

- a 6. ének után lehet meghúzni a képzeletbeli szimmetriatengelyt

- visszatérő elemekkel (pl. eseményekkel, szereplőkkel) találkozhatunk mind a "két oldalon"

- a tizedik ének egy része is epizód, Miklós jellemvonását ismerhetjük meg

- késleltetés: növeli a feszültséget, és előkészíti az elbeszélő költemény tetőpontját

40. óra (12. 12.)

Arany János: Toldi - Tizenegyedik ének

- ez az ének a mű tetőpontja - eldől a főhős (Miklós) sorsa

- az epikus művek negyedik szerkezeti egysége a cselekmény csúcspontja, a tetőpont

- Miklós számára elérkezik az igazi próbatétel => igazi hősként jelenik meg és úgy is cselekszik

41. óra (12. 15.)

Memoriter számonkérése

42. óra (12. 18.)

Arany János: Toldi - Tizenkettedik ének

- ez az ének a mű megoldása

- a megoldás felidézi a népmesék igazságszolgáltatását, a jó győzedelmeskedik, a rossz elnyeri méltó büntetését

- megjelenik minden eddig megismert lényeges szereplő

- az ilyen sok szereplőt felvonultató részletet tablónak nevezzük

- az epikus művek ötödik szerkezeti egysége a megoldás, amelyben lezárul a cselekmény

43. óra (12.19.)

A Toldi trilógia

44. óra (12. 22.)

Karácsonyi versek

45. óra (01. 05.)

Arany János: Toldi - összefoglalás I.

46. óra (01. 08.)

Arany János: Toldi - összefoglalás II.

47. óra (01. 09.)

Arany János: Toldi - témazáró dolgozat

48. óra (01. 12.)

A témazáró dolgozat értékelése, megbeszélése