17. óra (10. 27.)

Miről mesélnek az ókori görög mítoszok?

- a mítoszok mesés történetek az emberek őseiről, isteneiről és csodás lényekről

- az összes mítoszt együtt mitológiának nevezzük

- Thészeusz mondája a labirintusról (Minótaurusz)

- aranyalma mítosz -> a trójai királyfi (Párisz) elrabolta Helénét a kincseivel együtt

- Homérosz eposzai a trójai háborúról

• Iliász (a 10 évig tartó trójai háború története)
• Odüsszeia

Fogalom: mítosz

18. óra (11. 07.)

Olümposztól Olümpiáig

- városállamok

- többistenhit

- az Olümposz az istenek lakóhelye

- Zeusz a főisten

- a görögök az isteneiket ember alakúnak képzelték, de halhatatlannak és hatalmasabbnak az embernél

- Delphoi: híres jóshely

- Kr.e. 776-ban volt az első ókori olimpia Olümpiában (Zeusz tiszteletére rendezték 4 évenként)

- az olimpia idején béke volt

- a közös nyelven és a közös valláson kívül az olimpia is összetartotta a városállamok lakóit

- versenyszámok: futóversenyek (stadionfutás, hosszútávfutás, fegyveres futás), öttusa, küzdősportok (ökölvívás, birkózás, pankráció), kocsiverseny

- az olimpiai győztes fejére olajágkoszorút tettek

- a sport, a testedzés a háborúra való felkészülést segítette

Fogalom: olimpia

Személynév: Zeusz

Kötelező évszám: Kr.e. 776

Topográfia: Olümposz

19. óra (11. 10.)

Az ég, a tenger és az alvilág urai (olvasmány)

20. óra (11. 14.)

Athén és Spárta

- Kr.e. 8. században alakultak ki a görög városállamok, a poliszok

- polisz (városállam): egy városból és az azt körülvevő területből áll

- a fellegvár köré települt a város, központi helye a piactér (agóra) volt

- athéni társadalom: arisztokraták + démosz = polgárok-szabadok, betelepülők-szabadok, rabszolgák

- népgyűlés

- Spárta katonaállam volt

- spártai társadalom: polgárok körüllakók, helóták

- két király

Fogalom: városállam, népgyűlés, rabszolga

Topográfia: Balkán-félsziget, Athén, Spárta

21. óra (11. 17.)

Nevelés az ókori Hellászban

- kisfiú születését olajfakoszorú, kislány születését gyapjúcsomó jelezte

- kockajátékok, labdajátékok

- 7 éves kortól tanárhoz küldték a gyerekeket, a tanárnak fizettek

- a tehetősebb családok tanárt fogadtak gyerekeik mellé

- olvasni, írni, számolni tanultak, zenével és irodalommal foglalkoztak

- Spártában, 7 éves kortól a fiúk a katonáskodásra készültek -> nevelés célja: hogy elviseljék a testi fájdalmat, és a harcban győzzenek

- a fiúknak 18 éves koruktól katonáskodni kellett, Athénban 2 évig tartott a kiképzés és a szolgálat

- Spártában a lányokat is sportosan, közösségben nevelték

- a lányokat viszonylag korán férjhez adták (13-15 évesen)

22. óra (11. 21.)

A görög-perzsa háborúk

- Dareiosz perzsa király hadsereget indított Hellász elfoglalására

- Kr.e. 490 marathóni csata

- az athéni sereget Miltiádész vezette, a görögök győzelmével ért véget a csata

- Kr.e. 480-ban Xerxész indított újabb támadást

- thermopülai csata - Leónidász spártai király 300 katonájával a végsőkig harcolt -> a görögök vereséget szenvedtek

- szalamiszi csata - tengeri ütközet, a görög flottát Themisztoklész vezette, a görögök győzelmével ért véget

Kötelező évszám: Kr.e. 490

Topográfia: Perzsa Birodalom, Marathón

23. óra (11. 24.)

Athén virágkora

- déloszi szövetség (a perzsák ellen fogtak a össze a görög poliszok)

- demokrácia = népuralom

- népgyűlés (csak a polgárjoggal rendelkező nagykorú férfiak vehettek részt)

- sorsolással választották ki a tisztségviselőket (1 év)

- kivétel a sztratégosz (hadvezér)

- cserépszavazás

- Kr.e. 5. század Athén virágkora

- Periklész a legkiemelkedőbb politikus ebben az időszakban

- Periklész bevezeti a napi díj fizetését

- ez az időszak a kultúra virágkora is

- szőlőt, olajbogyót, zöldséget, gyümölcsöt termesztettek

- gabonából behozatalra szorul

Kötelező fogalom: Akropolisz

Személynév: Periklész

Kötelező évszám: Kr.e. 5. század

24. óra (11. 28.)

Költők, szobrászok, tudósok

- Dionüszosz ünnepén színházi előadások voltak

- a Parthenón építését Pheidiász (szobrász) vezette

- Hérodotosz megírta a görög-perzsa háborúk történetét => a történetírás kialakulása

- az orvostudomány kialakulása - Hippokratész

- fiozófia: Thalész, Platón

25. óra (12. 01.)

A világhódító

- Athén és Spárta háborúja

- a makedón Philipposz hódításai

- Nagy Sándor Kr.e. 336-ban lépett Makedónia trónjára

- hadjáratot indított a perszák ellen => birodalma a Dunától az Indusig terjedt (ezért kapta a "nagy" jelzőt)

- a hódítás célja:

• a perzsák kirablása
• az elszegényedettek Keletre telepítése
• új piacok szerzése

- Egyiptomban megalapította Alexandria városát (a tudomány központja lett)

- egységes birodalmat akart létrehozni, ezért átvette a perzsa közigazgatást

- Kr.e. 323-ban halt meg => a birodalom több kisebb államra hullott szét

Kötelező fogalom: makedón, falanx

Személynév: Nagy Sándor

26. óra (12. 05.)

Hellász földjén - összefoglalás

27. óra (12. 08.)

Hellász földjén - témazáró dolgozat

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés