A szófajok

- a szavakat tulajdonságaik: jelentésük, mondatbeli szerepük, toldalékolhatóságuk alapján szófajokba soroljuk

- szófajok csoportjai:

1. alapszófajok
2. viszonyszók
3. mondatszók

1. Alapszófajok:

• névszók: főnév, melléknév, számnév
• ige
• igenév
• határozószó
• névmások

2. Viszonyszók:

• segédige
• igekötő
• kötőszó
• névelő
• névutó
• tagadószó
• partikula

3. Mondatszók:

• hangutánzó mondatszók
• indulatszók
• módosítószók
• társalgás menetét irányító mondatszók

Az ige fogalma

- az ige olyan szófaj, amely azt fejezi ki, hogy:

• valami történik
• valaki cselekszik
• valaki/valami létezik, előfordul, van, valamikor, valamilyen állapotban

A vonzat, tárgyas és tárgytalan igék

- az ige a beszédben és írásban bővítményekkel egészíthető ki

- vannak olyan igék, amelyeknél kötelező a bővítmény használata, ezt a kötelező bővítményt vonzatnak nevezzük (pl. valaki ad valamit valakinek)

- azokat az igéket, amelyeket a kit?, mit?, kiket?, miket? kérdésekre felelő szavakkal tudjuk bővíteni, tárgyas igéknek nevezzük (pl. néz, eszik, szeret)

- azokat az igéket, amelyeket ilyen módon nem lehet bővíteni, tárgytalan igéknek nevezzük (pl. fut, kacag, barátkozik)

- a tárgytalan igék igekötővel tárgyassá válhatnak (pl. fut - átfutja a levelet)

Az ige szerkezete

Az ige szerkezete:

• egyszerű szó
• összetett szó
• toldalékos szó

Az igeidők

- az igealakok utalnak arra, hogy a cselekvés, történés mikor megy végbe

Igeidők: jelen, múlt, jövő

• jelen idő: ha az esemény a beszéddel egy időbe történik pl. fociznak
• múlt idő: ha az esemény a múltban ment végbe  pl. olvastam
• jövő idő: ha az esemény a jövőben fog végbe menni pl. enni fog

Kifejezőeszközök:

• jelen idő: -
• múlt idő: -t, -tt
• jövő idő: főnévi igenév (összetett igealak) + fog

Az igemódok

- az igemódok a beszélőnek a cselekvésről való véleményét fejezik ki

- a magyar nyelvben három igemód van:

• kijelentő
• feltételes
• felszólító

- a kijelentő mód: a beszélő megállapít, közöl egy tényt

• a kijelentő módnak nincs jele

- a feltételes módban álló ige olyan eseményt jelöl, amely (még) nem valósult meg

• jelen időben a feltételes mód jele: -na, -ne, -ná, -né, -nna, -nne, -nná, - nné (pl. elutazna, venné)
• múlt idejű feltételes módú igealakot két szó segítségével, összetett igealakkal fejezzük ki. az ige múlt idejű alakja + volna (pl. elutaztam volna)

- a felszólító mód a beszélő akaratát, parancsát, utasítását, kérését, tanácsát fejezi ki

• a felszólító mód jele: -j (pl. várj, kérj)

Az ige ragozása

- a mondatban az igéhez igei személyragok kapcsolódnak

- az igei személyragok kifejezik a cselekvő számát és személyét

- utalhatnak arra, hogy a cselekvés határozott dologra irányul-e (pl. Kiveszek a könyvtárból egy könyvet.) => a tárgyas igéknak kétféle ragozása van

1. ha a cselekvés nem irányul határozott dologra, akkor az ige általános ragozású (Pl. Kérsz valamit?)
2. ha a cselekvés határozott dologra irányul, akkor az ige határozott ragozású (Pl. Kéred ezt az almát?)

Az ige ragozása

- az olyan igéket amelyeknek egyes szám 3. személyben -ik a végződésük, ikes igéknek nevezzük

- az ikes igék jelen idejű ragozása eltér az általános ragozású igékétől (pl. eszem, eszel, eszik)

A leggyakoribb igeképzők

- igét képezhetünk: igéből, névszóból (főnév, melléknév, számnév)

- igéből képzett ige: pl. nézeget, olvastat

- névszóból képzett ige: pl. főnévből: sóz, sípol; melléknévből: kerekít; számnévből: sokall

- néhány gyakori igeképző: -z, -at/-et, -tat/-tet, -hat/-het, -ít, -int, -ul, -ül, -kod(ik), -ked(ik), -köd(ik)

Az igék helyesírása

- a t végű igéket a felszólító mód legtöbb alakjában hosszú ssz, ss vagy cs, ccs hanggal ejtjük

- az ssz-el, ss-el ejtetteket a kiejtés szerint írjuk pl ossza, nyissatok

- a cs/ccs-vel ejtetteket azonban ts-sel írjuk pl. segítsen, bántsátok

- a felszólító mód E/2. személyű alakja kétféle lehet (hosszabb alak, rövid alak)

- a hosszabb alakban az igetőhöz módjel járul pl. hagyjad

- a rövid alakban a -d személyragot közvetlenül kapcsoljuk pl. hagyd

Szövegértés gyakorlása

Határozószók

- a határozószók a cselekvés, történés, létezés, állapot stb helyét, idejét és egyéb körülményeit fejezik ki (pl. elöl áll, délután esett, túl kevés)

- a határoszók alakja állandó (pl. nyakra-főra, azonnal, hátul)

jelentésük alapján lehetnek:

• helyre utalók
• időre utalók
• egyéb körülméynra utalók

Igék és határozószók - összefoglalás

Igék és határozószók - témazáró dolgozat