Magyarország az első világháború előtti években (29. óra 12. 16.)

- az ellenzéki pártok a Szabadelvű Párt hosszú uralma alatt többször akadályozták a képviselőház működését, így próbálták meg akaratukat érvényesíteni

- a kormánypárt új vezére gróf Tisza István miniszterelnök a házszabályok szigorításával kívánt úrrá lenni a helyzeten

- az új házszabályokat csak az addigi előírások megszegésével, erőszakos úton tudta elfogadtatni => a Szabadelvű Párt három évtized után elveszíti a választásokat

- az ellenzéki pártok azonban csak 4 évig tudták megtartani hatalmukat => 1910-ben Tisza István vezetésével létrejött a Nemzeti Munkapárt, amely megnyeri a választásokat

- Tisza István erélyes kormányzásának köszönhető, hogy elfogadták a hadsereg fejlesztéséről szóló törvényt

- társadalmi elégedetlenség

- 1890-ben megalakult a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, a választójoggal nem rendelkező munkásság érdekeit képviselte

- sztrájkok, tüntetések - általános és titkos választójog követelése

- véres összecsapás a csendőrséggel

Fogalom: Nemzeti Munkapárt, Magyarországi Szociáldemokrata Párt, általános és titkos választójog

Személynév: gróf Tisza István

Évszám: 1890

Magyarország az első világháborúban (30. 01. 04.)

- az OMM haderejének központi részét a császári és királyi közös hadsereg képezte, melynek hivatalos nyelve a német, a honvédségnél  pedig a magyar

- a Monarchia a világháború kitörésekor 1,8 millió katonát mozgósíthatott, de a technikai fejlettsége elmaradott volt, mivel az OMM költötte a legkevesbbet a hadseregre

- Tisza István kezdtedben óvta az uralkodót a hadbalépéstől, a németek ígérete után - veszél yesetén a német csapatok is segítik megvédeni a Magyar Királyság határait - végül támogatta a háborút, melyet a lakosság zöme is lelkeen támogatott  

- az orosz hadsereg 1914 végén betört Kárpátlajára, német támogatással sikerült visszaverni  

- a központi hatalmak oldalán hadba lépő Bulgáriával közösen 1915 őszén sikerült Szerbiát elfoglalni  

- 1916 nyarán román csapatok betörtek Erdélybe, német haderővek kiegészülve ellentámadást indítottak és az év végére a román fővárost Bukarestet is elfoglalták  

- az olasz fronton állóháború alakult ki, ahol sok magyar katona vesztette életét  

- az élelmiszerek jelentős részét a frontra szállították => élelmiszerhiány a hátországban, emelkednek az élelmiszerárak => jegyrendszer bevezetése  

- az üzemek átálltak a hadianyag-és fegyvergyártásra  

- a férfiakat a nők igyekezetk helyettesíteni a termelésben (gyárak, földek)

- a korábbi lelkesedést felváltotta a béke iránti vágy és a háború elleni tiltakozás

Fogalom: olasz front, jegyrendszer

Személynév: IV. Károly

Topográfia: Kárpátalja, Szerbia, Olaszország, Románia, Doberó. Isonzó, Piave

Az őszirózsás forradalom (31. óra 01. 06.)

- 1918 őszén a központi hatalmak és szövetségeseik egymás után letették a fegyvert => a háború elveszett

- október végén Bécsben és Budapesten is forradalmi hangulat => egyes nemzetiségeket képviselő tanácsok megalakulás, céljuk a Monarchiától való elszakadás

- 1918. október 26. a Magyar Nemzeti Tanács nyilvánosságra hozta a programját (pl. a háború azonnali befejezése, Mo. függetlensége, .... stb)

- mindennapossá váltak a tüntetések ("őszirózsás" forradalom napjaiban 1918.október 30-31.), a legtöbben gróf Károlyi Mihályt támogatták

- az uralkodó október végén Károlyi Mihályt nevezte ki miniszterelnökké

- az új miniszterek liberális, demokrata és szociáldemokrata politikusok voltak

- átalakult a politikai rendszer, a király lemondott az államügyek intézéséről, az országgyűlés beszüntette működését

- a kormány programja: általános és titkos választójog, sajtószabadság biztosítása, szabadon lehetett pártokat, egyesületeket alapítani

- földrefomról szóló törvény, de csak a Károlyi kezdett a saját birtokán földet osztani

Fogalom: nemzeti tanács, Magyar Nemzeti Tanács, őszirózsás forradalom, népköztársaság, földosztás

Személynév: (gróf) Károlyi Mihály

Kötelező évszám: 1918. ősz

Magyarország megszállása (32. óra 01. 11.)

- az OMM kapitulációja => 1918. november elején román és szerb csapatok léptek Magyarország területére

- a kormány külön fegyverszünetet kötött az antanttal => demarkációs vonal

- a román haderő nem veszi figyelembe a demarkációs vonalat, újabb és újabb területeket szállt meg Erdélyben, az újonnan megalakult Csehszlovákia hadsereg pedig Észak-Magyarországon

- a kormány diplomáciai eszközökkel próbálta védeni az országot, katonai intézkedés nem történt

- a kormány folytatta a demokratikus reformokat, és megegyezésre törekedtek a nemzetiségekkel

- a nemzetiségiek azonban továbbra is ragaszkodtak önálló államaik megalakításához

- 1919. március 20. Vix-jegyzék => Károlyi a szociáldemokratákra bízza a kormányalakítást

- 1919. március 21-én véget ért a független Magyarország polgári demokratikus korszaka

Fogalom: Károlyi-kormány, Vix-jegyzék

Kötelező évszám: 1919. március 20., 1919, március 21.

Topográfia: Észak-Magyarország

Tanácsköztársaság, proletárdiktatúra (33. óra 01. 13.)

- a súlyos helyzetben a Magyarországi Szociáldemokrata Párt vezetői nem akartak egyedül kormányt alakítani, ezért megegyeztek a Kommunisták Magyarországi Pártjának vezetőivel => kikiáltották a proletárdiktatúrát

- a tanácsköztársaság legbefolyásosabb politikusa a külügyi népbiztos, Kun Béla volt

- a Forradalmi Kormányzótanács rendeletei a szovjet-oroszországi mintákat követték

- megkezdték a nagy és közepes méretű ipari és bányaüzemek, a nagybirtokok és a bankok államosítását

- állami irányítás alá vonták a felekezeti iskolákat

- bevezették a napi 8 órás munkaidőt, felemelték a munakbéreket, csökkentették a lakbért

- a közrend fenntartásáról a Vörös Őrség gondoskodott, a honvédség helyébe a Vörös Hadsereg lépett

- a proletárdiktatúra erősen korlátozta a politikai jogokat

- forradalmi terror (vörös terror)

- nőtt az elégedetlenség, gyakorivá váltak a sztrájkok

- Budapesten ellenforradalmi érzelmű tisztek és katonaiskolások robbantottak ki felkelést

- a győztes hatalmak veszedelmes fejleménynek tartották a tanácsköztársaság kikiáltását, ezért felhatalmazták a román hadsereget, hogy indítson újabb támadást Magyaország ellen (1919. április közepe)

- április végére a román csapatok elérték a Tisza vonalát

- a tanácskormány néhány hét alatt felállította a Vörös Hadsereget

- a Vörös Hadsereg északi hadjárata => a megszálló cseh csapatok kiszorítása Észak-Magyarország egy részéből

- a békekonferencia felszólította a tanácskormányt, hogy ürítsék ki a visszafoglalt területeket, mivel azokat Csehszlovákiának ítélték

- a román csapatok nem vonultak vissza, sőt 1919. augusztus első napjaiban bevonultak Budapestre => a tanácskormány 1919. augusztus 1-jén lemondott

Fogalom: Kommunisták Magyarországi Pártja, tanácsköztársaság, Forradalmi Kormányzótanács, államosítás, Vörös Őrség, Vörös Hadsereg, proletárdiktatúra, forradalmi terror

Személynév: Kun Béla

Kötelező évszám: 1919. augusztus 1.

A trianoni béke ( 34. óra 01. 18.)

- a békekonferencia 1919. január végén kezdett foglalkozni a magyar határok kérdésével

- először Csehszlovákia, Románia és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyáság képviselői nyújtották be területi igényeiket

- júniusban az osztrák kormány is benyújtotta követelését, Burgenlandot kívánta megszerezni

- ezeket a területi igényeket a nagyhatalmak összevetették saját elképzeléseikkel

- Magyarország új határai a tényleges nemzetiségi határ és a szomszéd országok által követelt vonalak között húzódtak

- a magyar kormány 1919. decemeberében kapott meghívást a békekonferenciára

- a küldöttséget Apponyi Albert gróf vezette

• a békefeltételek elfogadhatalanok
• az új államhatárok nem követeik a nemzetiségi határokat
• Magyarország önkényes felosztása helyett a nemzeti önrendelkezés elve jegyében tartsanak népszavazásokat az elcsatolásra szánt területeken

- tüntetések Magyarországon, a békeszerződést egyszerűen békediktátumnak bélyegezték

- 1920. június 4. a békeszerződés aláírása a Nagy-Trianon palotában => a történelmi Magyarország felbomlása

- az ország elveszítette területének kétharmadát, lakosságának közel 60%-át

- a magyar kormány a trianoni béke megváltoztatására, revíziójára törekedett

- a revíziós külpolitika első sikere a soproni terület visszaszerzése volt (Sopron, a leghűségesebb város)

Fogalom: békekonferencia, Nagy-Trianon palota, trianoni béke, revízió, civitas fidelissima

Személynév: Apponyi Albert gróf

Kötelező évszám: 1919. január, 1920. június 4.

Topográfia: Burgenland, Felvidék, Kárpátalja, Erdély, Délvidék

A történelmi Magyarország felbomlása - összefoglalás (35. óra 01. 20.)

A történelmi Magyarország felbomlása - témazáró dolgozat (36. óra 01. 25.)