7. óra (09. 19.)

Monda, rege

monda: történelmi tárgyú mesés elbeszélés, amelynek valóságalapja is van. Kapcsolódhat egy-egy történelmi személyhez, eseményhez és a valóságos elemet fantasztikus dolgokkal színezi ki.

monda fajtái: történeti monda, eredetmonda, természeti monda, helyi monda

- a monda elbeszélő műfaj
rege: verses formában megírt mesés elemeket is tartalmazó történet, amely a történeti múltból merít

eredetmonda: egy nép eredetéről szóló mesés történet, amelyben valóságos földrajzi helyek, történelmi események is megjelennek

8. óra (09. 20.)

Arany János: Rege a csodaszarvasról (részletek)

- Arany műve eredetmonda is, a hun és a magyar nép születését meséli el

- ütemhangsúlyos verselésű

- versformája kétütemű felező nyolcas

- a monda jellemzői: elbeszélő műfaj, eredetileg népköltészeti műfaj, prózai vagy verses formájú, történelmi témájú, valóságos és csodás elemek keverednek benne

9. óra (09. )

Arany János: Rege a csodaszarvasról (részletek)

10. óra (09.)

Beckó vára

- a Beckó várának története helyi mond, amely elmeséli a vár építését és nevének eredetét

11. óra (09.)

Részösszefoglalás: monda, rege

12. óra (09. )

Kőmíves Kelemenné

- a Kőmíves Kelemenné népballada

- a ballada a három műnem határán áll

• líra: személyesség, lírai hang
• epika. történetet mond el
• dráma: tömör, feszült, gyakran párbeszédes

- megkülönböztetünk népballadát és műballadát

- mindkét balladára jellemző a balladai homály

- balladai homály: bizonyos részletekről a mű hallgat, nekünk kell kikövetkeztetni

13. óra (10. )

Rózsa Sándor Bársony lovát nyergeli

- betyárballada: betyárok, útonálllók, zsiványok tetteiről, életéről, gyakran elfogatásukról és halálukról szól

14. óra (10. )

Arany János: Mátyás anyja

- románcos ballada: könnyedebb hangvételű, leírásokban gazdag műalkotás

- a ballada jellemzői:

• általában tragikus eseményt mond el
• "balladai homály"
• előadásmódja tömör és szagatott
• középpontjában összeütközés, konfliktus áll
• párbeszédek
• ismétlések, párhuzamok

15. óra (.) és 16. óra (.)

Arany János: A walesi bárdok

- időmértékes verselés: a hosszú és rövid szótagok szabályos váltakozásán alapuló verselési forma

- az időmértékes verselés alapegysége a versláb

- versláb fajtái: jambus u - (levél)

                       spondeus: - - (kárál)

A vers szerkezete:

I. I. Edwárd a leigázott Walesbe látogat

II. a bárdok a király elkövetett bűneit éneklik meg

III. a királyt utoléri a büntetése

17. óra ()

Szövegértés gyakorlása

18. óra () és 19. óra ()

Fazekas Mihály: Lúdas Matyi (részlet)

- az elbeszélő költemény hosszabb terjedelmű, verses formájú mű, amelynek cselekménye különböző helyszíneken játszódik

- vándortéma, vándormotívum

- társadalmi igazságtalanság elleni tiltakozás

- időmértékes verselésű

- verslábak: spondeus: - - (cselló) , daktilus: - uu (tétova), jambus: u - (rigó), trocheus: - u (kánya)

- hexameter: hat verslábból áll. A daktilus és spondeus szabadon váltakozhat, de az utolsó előtti, ötödik versláb daktilus, a hatodik pedig spondeus

20. óra ()

Szövegalkotás gyakorlása

21. óra (10. 20.) és 22. óra (10. 24.)

Monda, ballada, elbeszélő költemény - összefoglalás

23. óra (10. 27.)

Monda, ballada, elbeszélő költemény - témazáró dolgozat

24. óra (11. 06.)

A témazáró dolgozat értékelése, megbeszélése

25. óra (11. 07.)

Szövegértés gyakorlása