42. óra (02. 07.)
A magyar nyelv eredete
- a nyelvtudomány a nyelveket eredetük alapján nyelvcsaládokba sorolja
- a magyar nyelv az uráli nyelvcsaládhoz, azon belül a finnugor ághoz tartozik
- a nyelvrokonság bizonyítékai:
közös ősi alapszókincs (kb. 700-1000 szó)
- testrészek neve (pl. száj, fej, szív, nyelv)
- alapigék (pl. él.hal, áll, eszik, iszik, megy, van)
- állatok, növények neve (pl. nyúl, róka, hangya, fa)
- természeti nevek (pl. hab, hó, tó, víz, jég, nyár, ősz, éj)
- életmódra utaló szavak (pl. háló, horog, nyíl, méz, bogyó)
- melléknevek, számnevek (pl. fekete, nagy, új, agg, két, három, négy, öt, hat, tíz, hét, száz)
a nyelvtani rendszer hasonlósága
- a szó azonos helyén lévő hangok szabályosan felenek meg egymásnak
- a rokon nyelvekben a számnév után a főnevek egyes számban állnak
- a legtöbb uráli nyelvben megengedett a névszóval kifejezett állítmány
43. óra (02. 10.)
A változás mérföldkövei I.
- a magyar nyelv önálló élete kb. 3000 éve kezdődött
- azóta változott a hangzás, a szókincs és a nyelvtani rendszer is
- első eredetiben fennmaradt nyelvemlékünk a tihanyi apátság alapítólevele (1055)
- legkorábbi összefüggő magyar szövegemlékünk a Halotti beszéd és könyörgés (1195 körül)
- második legrégebbi szövegemlékünk az Ómagyar Mária-siralom (1300 körül)
- nyelvünk szókincse folyamatosan változik
- jövevényszavak, olyan idegen eredetű szavak, amelyek idegen eredetét a legtöbb beszélő észre sem veszi, mert már igazodtak a nyelvünkhöz (pl. medve, vicc, király, karácsony)
- az idegen szavakon még érződik idegen eredetük (pl. automata, energia, futball, emós, e-mail)
44. óra (02. 14.) és 45. óra (02. 17.)
A változás mérföldkövei II.
- ősmagyar kor (Kr.e. 8. századtól - 896)
- ómagyar kor (896 - 1526)
- középmagyar kor (1526 - 1772)
- újmagyar kor (1772 - napjainkig)
Ősmagyar kor
- az életmód váltással párhuzamosan kezd el fejlődni nyelvünk
hangtani jellemzők
- ejtették: á, é, í, a, e, i, o, u, ü magánhangzókat
- a szóvégi magánhangzók sorvadása megkezdődik
- a "p" helyett szókezdésben "f" kerül (pa->fa)
- érvényesül a hangrend
Szókincs
- megmaradtak régi szavak
- ezeket képezni tudják személy - > a szem tőből
- más népektől átvett szavak
jövevényszavak: a más népektől az együttélés során átvett szavak
pl.: disznó, gyümölcs, alma, dió, szőlő, béke, ész, betű, szám, kereszt, szombat
Nyelvtani rendszer
- ismerték az igeidőt és igemódot
- megkülönböztették az alanyi és tárgyas ragokat
2X-es birtoklás (háznak a teteje)
Ómagyar kor
- a letelepedés, a kereszténység, a latin nyelvű írásbeliség hatásai a nyelvre
- fejlődik a gondolkodás => a beszédtempó gyorsul
Hangtani változások
- a tővégi hangok lekoptak, a szó belsejében lévők közül több megnyúlt: utu - út
- többalakú toldalékok
Szókincs
egyelemű nevek mellett megjelentek a vezetéknevek, szaporodnak a földrajzi nevek
jövevényszavak: paradicsom, pap, polgár, tinta, forint
Nyelvi rendszerünk
- összetett igealakkal fejeztük ki a régmúlt időt pl. odutta vola = odaadta vala
- igealakokkal nyomósítani is lehetett: adsza
- tegezés, de levelekben már magázó a megszólítás
Középmagyar kor
- megtorpan ezekben a századokban a művelődés fejlődése
- vallásos és világi irodalom elterjedése
- könyvnyomtatás => magyar nyelvű könyvek olvasása
- latinul beszélnek a hivatalokban, királyi udvarban, előkelő családok, az anyanyelv mégis fejlődik
Hangtani változások
- dzs hang használata- j terjed a ly rovására
- e- zés a korábbi "ö+-zés helyett: löttem - lettem
Szókincs
jövevényszavak: ceruza, csokoládé, torta, gavallér, kávé, harácsol
Nyelvi rendszer:
- egyszerűbbé vált a t jellel kifejezett múlt idő
- igekötőink gyarapodtak
- képzők használata
- kötőszavak
Írásbeliség
- helyesírásunk szabályozottabbá vált
- magyar nyelvű magánlevelezés
Újmagyar kor
- a felvilágosodástól napjainkig tart
- a történelmi események a magyar nyelv életében is meghatározók voltak
hangrendszerünk
- megszilárdul
- a kiejtést és a helyesírást az 1832-ben kiadott , azóta többször módosított (2013) szabályzat tette egységessé
Szókincs
- nyelvújítás - Kazinczy Ferenc (kb. 10.000 szóval gyarapodott nyelvünk)
- 1884-ben a magyar nyelv lett a hivatalos
- 1872- ben Szarvas Gábor megindítja az első tudományos nyelvi folyóiratot, a Magyar Nyelvőrt
46. óra (02.24.)
Szövegértés gyakorlása
47. óra (02. 28.)
A szókészlet változása
- a nyelvújítási mozgalom a 19. század elején a magyar nyelv fejlesztését, szókincsének gazdagítását tűzte ki célul
- a mozgalomnak köszönhetően nyelvünk kb. 10 000 szóval bővült
- a nyelvújítás vezéralakja Kazinczy Ferenc volt
48. óra (03.03.)
Nyelv és nyelvjárás a változásban
- a területi alapon elkünölő nyelvváltozatokat nyelvjárásoknak nevezzük
- az egyes nyelvjárások főként bizonyos szavak kiejtésében, hangzórendszerükben és szókészletükben térnek el
- a nyelvjárások sajátos, a köznyelvben nem vagy másképp használatos szavait tájszavaknak nevezzük
- a magyar nyelv tíz nyelvjárási régióra osztható:
- Nyugat-dunántúli
- Közép-dunántúli-kisalföldi
- Dél-dunántúli
- Dél-alföldi
- Tisza-Körös-vidéki
- Palóc
- Északkeleti
- Mezőségi
- Székely
- Moldvai
49. óra (03. 07.)
Nemzetiségi nyelvhasználat országhatáron innen és túl
- kisebbségi (nemzetiségi) nyelvhasználat
- határokon belül: a nemzetiségi nyelvhasználat erősen visszaszorulóban van
- határokon túl: a magyar nyelvhasználat folyamatosan visszaszorul
ahol a magyarság tömbszerűen él, ott ez a folyamat lassabban érvényesül
- (kisebbségi) regionális köznyelv
50. óra (03. 10.)
Nagyszüleink nyelvhasználata. És és a miénk ma milyen?
Mentés
Mentés
Mentés
Mentés
Mentés
Mentés
Mentés
Mentés
Mentés
Mentés
|