A szófajok 
	- a szavakat tulajdonságaik: jelentésük, mondatbeli szerepük, toldalékolhatóságuk alapján szófajokba soroljuk 
	- szófajok csoportjai:  
	- 
		alapszófajok 
 
	- 
		viszonyszók 
 
	- 
		mondatszók
 
 
	1. Alapszófajok: 
	- 
		névszók: főnév, melléknév, számnév
 
	- 
		ige
 
	- 
		igenév
 
	- 
		határozószó
 
	- 
		névmások
 
 
	2. Viszonyszók: 
	- 
		segédige
 
	- 
		igekötő
 
	- 
		kötőszó
 
	- 
		névelő
 
	- 
		névutó
 
	- 
		tagadószó
 
	- 
		partikula
 
 
	3. Mondatszók: 
	- 
		hangutánzó mondatszók
 
	- 
		indulatszók
 
	- 
		módosítószók
 
	- 
		társalgás menetét irányító mondatszók
 
 
	   
	Az ige fogalma 
	- az ige olyan szófaj, amely azt fejezi ki, hogy: 
	- 
		valami történik
 
	- 
		valaki cselekszik
 
	- 
		valaki/valami létezik, előfordul, van, valamikor, valamilyen állapotban
 
 
	  
	  
	A vonzat, tárgyas és tárgytalan igék 
	- az ige a beszédben és írásban bővítményekkel egészíthető ki 
	- vannak olyan igék, amelyeknél kötelező a bővítmény használata, ezt a kötelező bővítményt vonzatnak nevezzük (pl. valaki ad valamit valakinek) 
	- azokat az igéket, amelyeket a kit?, mit?, kiket?, miket? kérdésekre felelő szavakkal tudjuk bővíteni, tárgyas igéknek nevezzük (pl. néz, eszik, szeret) 
	- azokat az igéket, amelyeket ilyen módon nem lehet bővíteni, tárgytalan igéknek nevezzük (pl. fut, kacag, barátkozik) 
	  
	- a tárgytalan igék igekötővel tárgyassá válhatnak (pl. fut - átfutja a levelet) 
	  
	Az ige szerkezete 
	Az ige szerkezete: 
	- 
		egyszerű szó
 
	- 
		összetett szó
 
	- 
		toldalékos szó
 
 
	  
	Az igeidők 
	- az igealakok utalnak arra, hogy a cselekvés, történés mikor megy végbe 
	Igeidők: jelen, múlt, jövő 
	- 
		jelen idő: ha az esemény a beszéddel egy időbe történik pl. fociznak
 
	- 
		múlt idő: ha az esemény a múltban ment végbe  pl. olvastam
 
	- 
		jövő idő: ha az esemény a jövőben fog végbe menni pl. enni fog
 
 
	Kifejezőeszközök: 
	- 
		jelen idő: -
 
	- 
		múlt idő: -t, -tt
 
	- 
		jövő idő: főnévi igenév (összetett igealak) + fog
 
 
	  
	Az igemódok 
	- az igemódok a beszélőnek a cselekvésről való véleményét fejezik ki 
	- a magyar nyelvben három igemód van: 
	- 
		kijelentő
 
	- 
		feltételes
 
	- 
		felszólító
 
 
	- a kijelentő mód: a beszélő megállapít, közöl egy tényt  
	- 
		a kijelentő módnak nincs jele
 
 
	- a feltételes módban álló ige olyan eseményt jelöl, amely (még) nem valósult meg 
	- 
		jelen időben a feltételes mód jele: -na, -ne, -ná, -né, -nna, -nne, -nná, - nné (pl. elutazna, venné)
 
	- 
		múlt idejű feltételes módú igealakot két szó segítségével, összetett igealakkal fejezzük ki. az ige múlt idejű alakja + volna (pl. elutaztam volna)
 
 
	- a felszólító mód a beszélő akaratát, parancsát, utasítását, kérését, tanácsát fejezi ki 
	- 
		a felszólító mód jele: -j (pl. várj, kérj)
 
 
	  
	  
	Az ige ragozása 
	- a mondatban az igéhez igei személyragok kapcsolódnak 
	- az igei személyragok kifejezik a cselekvő számát és személyét 
	- utalhatnak arra, hogy a cselekvés határozott dologra irányul-e (pl. Kiveszek a könyvtárból egy könyvet.) => a tárgyas igéknak kétféle ragozása van 
	- 
		ha a cselekvés nem irányul határozott dologra, akkor az ige általános ragozású (Pl. Kérsz valamit?)
 
	- 
		ha a cselekvés határozott dologra irányul, akkor az ige határozott ragozású (Pl. Kéred ezt az almát?)
 
 
	  
	Az ige ragozása 
	- az olyan igéket amelyeknek egyes szám 3. személyben -ik a végződésük, ikes igéknek nevezzük 
	- az ikes igék jelen idejű ragozása eltér az általános ragozású igékétől (pl. eszem, eszel, eszik) 
	  
	A leggyakoribb igeképzők 
	- igét képezhetünk: igéből, névszóból (főnév, melléknév, számnév) 
	- igéből képzett ige: pl. nézeget, olvastat 
	- névszóból képzett ige: pl. főnévből: sóz, sípol; melléknévből: kerekít; számnévből: sokall 
	- néhány gyakori igeképző: -z, -at/-et, -tat/-tet, -hat/-het, -ít, -int, -ul, -ül, -kod(ik), -ked(ik), -köd(ik) 
	  
	Az igék helyesírása 
	- a t végű igéket a felszólító mód legtöbb alakjában hosszú ssz, ss vagy cs, ccs hanggal ejtjük 
	- az ssz-el, ss-el ejtetteket a kiejtés szerint írjuk pl ossza, nyissatok 
	- a cs/ccs-vel ejtetteket azonban ts-sel írjuk pl. segítsen, bántsátok 
	- a felszólító mód E/2. személyű alakja kétféle lehet (hosszabb alak, rövid alak) 
	- a hosszabb alakban az igetőhöz módjel járul pl. hagyjad 
	- a rövid alakban a -d személyragot közvetlenül kapcsoljuk pl. hagyd 
	  
	Szövegértés gyakorlása 
	  
	Határozószók 
	- a határozószók a cselekvés, történés, létezés, állapot stb helyét, idejét és egyéb körülményeit fejezik ki (pl. elöl áll, délután esett, túl kevés) 
	- a határoszók alakja állandó (pl. nyakra-főra, azonnal, hátul) 
	jelentésük alapján lehetnek: 
	- 
		helyre utalók
 
	- 
		időre utalók
 
	- 
		egyéb körülméynra utalók
 
 
	  
	Igék és határozószók - összefoglalás 
	  
	Igék és határozószók - témazáró dolgozat 
	  
	  
 |