Európa a világ élén (3. óra 09.09.) 
	Nagy-Britannia 
	- alkotmányos államberendezkedés és polgári tulajdonviszonyok => töretlen politikai és gazdasági fejlődés 
	- a 19. században kiterjesztették a választójogot a kevésbé vagyonos társadalmi rétegekre 
	- a 20. században a munkásság képviselői is bekerültek a törvényhozásba 
	- fejlett nagyipar, bővülő munkalehetőségek => a szegénység lassan mérséklődik 
	- egészségügyi viszonyok javulása, az iskolahálózat fejlődése 
	- Viktória királynő uralkodása idején fokozatosan kiterjesztette befolyását a világ öt kontinensére (gyarmatok) 
	- India, az angol "korona ékköve" 
	- gyarmatok: olcsó nyersanyag, nagy létszámú felvevőpiac  
	- a világkereskedelem legfontosabb szereplőjévé válik 
	- tőke kivitele  a gyarmatokra -> üzemek létrehozása + olcsó munkaerő 
	- a 19. században a világ legnagyobb metropolisza London 
	- 1851-ben itt nyílt meg az első világkiállítás 
	- az első földalatti közlekedés is itt indult el 1863-ban 
	Franciaország 
	- 1848 februárjában kikiálltották a köztársaságot, amelynek Napóleon császár unokaöccse lett az elnöke => aki III. Napóleon néven császárrá koronáztatta magát 
	- kezdetben saját kezében összpontosította a hatalmat, később azonban fokozatosan visszaállította az alkotmányosságot és a felelős kormányzást 
	- Franciaország látványos gazdasági és kulturális fejlődésnek indult => újra nagyhatalommá vált 
	- új gyarmatokat hódított meg: Délkelet-Ázsiában, Afrikában 
	- a francia főváros, Párizs átépítése => sugárutak, körutak, modern bérházak, csatornahálózat, közparkok 
	- a 19. század folyamán a divat és művészetek fővárosává vált 
	- III. Napóleon fegyveresen támogatta Észak-Itália önállóságát 
	- Poroszországgal sikertelen háborút folytatott => III. Napóleon bukása => Franciaország újra köztársaság lett 
	Fogalom: világkereskedelem 
	Név: Viktória királynő, III. Napóleon 
	Topográfia: Nagy-Britannia (Anglia), London, India, Franciaország, Párizs, Poroszország  
	  
	A nemzetállamok kora (4. óra 09. 14.) 
	Olasz egység 
	- az Italiai-félsziget területeinek egyesítése régi vágy az ott élőknek 
	- az 1848/49-es forradalmak nem értek el eredményt 
	- az egység megteremtésére az észak-itáliai állam, a Szárd-Piemonti Királyság vállalkozott 
	- 1859-ben Solferinónál a francia-piemonti csapatok győzelmet arattak az osztrák császár katonái felett 
	- III. Napóleon ezután békét kötött  Ferenc Józseffel, mert nem állt érdekében egy erős Olaszország létrejötte 
	- Itália középső területén is fellázadtak, Dél-Itáliában pedig Garibaldi ért el győzelmet "vörösingeseivel" => a franciák támogatása nélkül is megvalósult az egységes Olaszország 
	- királya a piemonti uralkodó lett 
	- néhány évvel később az olasz hadsereg elfoglalta Rómát, amely 1870-ben az olasz nemzetállam fővárosa lett 
	Német egység 
	- Poroszország vezető szerepet vállalt a német területek egyesítésében 
	- Bismarck katonai reformot hajtott végre, és megszerezte III. Napóleon támogatását is 
	- porosz-osztrák háború tétje: kinek a vezetésével valósul meg a német egység 
	- 1866-ban döntő vereséget szenvedtek az osztrák csapatok 
	- Franciaország igyekezett megakadályozni, hogy szomszédjában egy erős állam jöjjön létre => francia-porosz háború 
	- a francia hadsereg súlyos vereséget szenvedett => békeszerződés, melynek értelmében Poroszország megszerezte Elzászt és Lotaringiát (ásványkincsekben gazdag, részben németek lakta terület), valamint nagy összegű hadisarc 
	- 1871-ben a versailles-i kastélyban kikiálltották az egységes Német Császárságot, fővárosa Berlin lett 
	- I. Vilmos porosz király felvette a német császári címet 
	- látványos gazdasági fejlődés kezdődik 
	- védővámokat vezetnek be, a saját ipar érdekében 
	- javították az ipari munkások életkörülményeit 
	- gyakran korlátozták a sajtó szabadságát 
	Fogalom: nemzetállam 
	Név: I. Vilmos császár, Bismarck 
	Kötelező évszám: 1859, 1871 
	Topográfia: Itáliai-félsziget, Szárd-Piemonti Királyság, Solferino, Osztrák Császárság (Ausztria), Olaszország, Német Császárság, Németország, Elzász és Lotaringia 
	  
	A lehetőségek hazája (5. óra 09. 16.) 
	 - a 19. század közepére az Egyesült Államok jelentős nagyságú területtel gyarapodott (Louisiana, Alaszka, Florida) 
	- az ország keleti részéből sokan indultak nyugatra, hogy meghódítsák a vad tájat 
	- új városok alakultak, a vasútvonalak összekötötték az ország távoli vidékeit 
	- a terjeszkedés során elűzték, meggyilkolták az itt élő őslakos indiánokat 
	- a déli országrészen a mezőgazdaság volt jellemző, ültetvényes rabszolgatartás 
	- az északi területen a családi gazdaság volt jellemző, ahol a hiányzó munkásokat gépekkel pótolták 
	- a két országrész érdekei ellentétesek voltak 
	- az észaiak vámmal kívánták megvédeni termékeiket az európai áruval szemben 
	- a déliek viszont ellenezték a védővámokat (hasznuk származott az Európával való szabad kereskedelemből) 
	- az északiak elutasították a rabszolgaságot 
	- az északi elnökjelölt Abraham Lincoln is ellenezte a rabszolgatartást 
	- az elnökválasztás után 11 déli állam kilépett az unióból, és új államszövetséget hoztak létre 
	- 1861-ben kitört a polgárháború 
	- kezdeti déli sikerek 
	- az északiak gazdasága jóval fejlettebb volt, és hadseregében több katona szolgált 
	- Lincoln felsazbadította a rabszolgákat, akik közül sokan beálltak katonának az északi hadseregbe 
	- a polgátháború az északaiak győzelmével zárult 1865-ben 
	- az Egyesült Államok a polgárháború után gazdasági fejlődésen ment keresztül 
	- Amerikára sokan a lehetőségek hazaájaként tekintettek 
	- gazdasági erejét újabb területek megszerzésére használta, majd belépett a katonai nagyhatalmak sorába is 
	Fogalom: ültetvények, rabszolgatartás, polgárháború 
	Név: Lincoln 
	Kötelező évszám: 1861-1865 
	Topográfia: Egyesült Államok 
	   
	Az ipari forradalom második szakasza (6. óra 09. 21.) 
	- a 19. század közepére a gépgyártás legfontosabb alapanyaga az acél lett 
	- vasbeton szerkezet megalkotása => magas házak és beton hidak építése 
	- a dinamit megjelenése a bányászatban, a hadipar is "felfedezte" 
	- elektromos árammal működő villanymotorok szerepe is egyre jelentősebb lett 
	- a század végén megkezdődött a kőolaj kitermelése => belsőégésű motoros járművek elterjedése 
	- vegyipar fejlődése => műtrágya, növényvédőszerek a mezőgazdaságban 
	-új iparágak: autógyártás, vegyipar 
	- monopólium: olyan nagyvállalatok, amelyek egy-egy iparágon vagy piacon belül uralkodó pozícióra tesznek szert 
	- a monopóliumok gazdasági erejüknél fogva képesek arra, hogy korlátozzák a szabad piaci versenyt, és diktálják az árakat 
	- Edison - szénszálas izzólámpa => a nagyvárosok közvilágításának átalakulása 
	- elektromosság elterjedése => háztartási kisgépek, felvonó 
	- az ipari forradalom => robbanászerűen megnövekedett a népesség 
	- az orvoslás fejlődése => tömegjárványok korokozójának felfedezése, ellenszerének előállítása 
	- a 19 század folyamán a városi munkásság lélekszáma rohamosan emelkedett:  munkabérek alacsonyak, a munkakörülmények alig javultak 
	- Karl Marx és Friderich Engels tanítása: a szocialisták azt hirdették, hogy a munkásosztálynak forradalom útján kell útján kell megdöntenie a tőke hatalmát 
	- szociáldemokraták: úgy gondolták, hogy a munkásság hatalomra jutása békés eszközökkel is elérhető a demokrácia keretei között 
	Fogalom: monopólium, szabad piaci verseny, szociáldemokraták 
	Név: Alfred Nobel, Luis Pasteur, Karl Marx, Friedrich Engels 
	  
	Az idő és távolság legyőzése (7. óra 09. 23.) 
	- a 19. század végére megjelennek a villanymozdonyok 
	- a vasúthálózat bővülése, modern pályaudvarok  
	- a 19. század utolsó éveiben megjelenik a gépkocsi => megalkották az első közlekedési szabályokat, biztonsági előírásokat is 
	- gyors óceánjárók 
	- Szuezi-csatorna, Panama-csatorna 
	- a 20. század eleje a levegő meghódítása: motorhajtású, kormányozható repülőgép 
	- az óra tömegek használati tárgya lett 
	- a hírek gyors továbbítása -> elektromos távíró 
	- drót nélküli távíró (rádióhullámokkal továbbította az információt), vezetékes telefon 
	- egyre többen jártak színházba, olvastak újságot 
	- mozi 
	Fogalom: tömegkultúra 
	Topográfia: Szuezi-csatorna, Panama-csatorna 
	  
	A nemzetállamok kora és a gazdaság új jelenségei - összefoglalás (8. óra 09. 28.) 
	Találmányok:  
	- 
		Edison - szénszálas izzó
 
	- 
		Morse - távíró
 
	- 
		Bell - telefon
 
	- 
		Puskás Tivadar - telefonközpont
 
	- 
		Simens - dinamó
 
	- 
		Benz - az első benzinüzemű gépkocsi
 
	- 
		Zeppelin - kormányozható léghajó
 
	- 
		Galamb József - a Ford-T modell tervezője
 
 
	Fogalmak:  
	Vöröskereszt: a pártatlanság, semlegesség, emberiesség, egyetemesség és önkénteség elvei alapján működő nemzetközi segélyszervezet 
	polgárháború: az azonos nemzethez tartozók között a politikai hatalomért vívott fegyveres harc 
	szocialisták: forradalom útján kívánták megdönteni a tőke hatalmát 
	szociáldemokraták: a munkásság hatalomra jutását békés eszközökkel kívánták elérni a demokrácia keretei között 
	ültetvény: állandó helyre telepített, többéves növények termesztése egy-egy nagybirtokon, ahol rabszolgák dolgoznak 
	vörösingesek: Garibaldi seregének elnevezése, az ő katonái vörös ingben hacoltak 
	Szuezi-csatorna: a csatorna észak-déli irányú vízi szállítást tesz lehetővé Európa és Ázsia között, Afrika megkerülése nélkül 
	Esszé:  
	- olasz egység, német egység 
	  
	A nemzetállamok kora és a gazdaság új jelenségei - témazáró dolgozat (9. óra 09. 30.) 
	  
	  
	  
 |