Magyarország az első világháború előtti években (29. óra 12. 16.) 
	- az ellenzéki pártok a Szabadelvű Párt hosszú uralma alatt többször akadályozták a képviselőház működését, így próbálták meg akaratukat érvényesíteni 
	- a kormánypárt új vezére gróf Tisza István miniszterelnök a házszabályok szigorításával kívánt úrrá lenni a helyzeten 
	- az új házszabályokat csak az addigi előírások megszegésével, erőszakos úton tudta elfogadtatni => a Szabadelvű Párt három évtized után elveszíti a választásokat 
	- az ellenzéki pártok azonban csak 4 évig tudták megtartani hatalmukat => 1910-ben Tisza István vezetésével létrejött a Nemzeti Munkapárt, amely megnyeri a választásokat 
	- Tisza István erélyes kormányzásának köszönhető, hogy elfogadták a hadsereg fejlesztéséről szóló törvényt 
	- társadalmi elégedetlenség 
	- 1890-ben megalakult a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, a választójoggal nem rendelkező munkásság érdekeit képviselte 
	- sztrájkok, tüntetések - általános és titkos választójog követelése 
	- véres összecsapás a csendőrséggel 
	Fogalom: Nemzeti Munkapárt, Magyarországi Szociáldemokrata Párt, általános és titkos választójog 
	Személynév: gróf Tisza István 
	Évszám: 1890 
	  
	  
	Magyarország az első világháborúban (30. 01. 04.)  
	  
	- az OMM haderejének központi részét a császári és királyi közös hadsereg képezte, melynek hivatalos nyelve a német, a honvédségnél  pedig a magyar 
	  
	  
	- a Monarchia a világháború kitörésekor 1,8 millió katonát mozgósíthatott, de a technikai fejlettsége elmaradott volt, mivel az OMM költötte a legkevesbbet a hadseregre    
	- Tisza István kezdtedben óvta az uralkodót a hadbalépéstől, a németek ígérete után - veszél yesetén a német csapatok is segítik megvédeni a Magyar Királyság határait - végül támogatta a háborút, melyet a lakosság zöme is lelkeen támogatott   
	  
	- az orosz hadsereg 1914 végén betört Kárpátlajára, német támogatással sikerült visszaverni   
	  
	- a központi hatalmak oldalán hadba lépő Bulgáriával közösen 1915 őszén sikerült Szerbiát elfoglalni   
	  
	- 1916 nyarán román csapatok betörtek Erdélybe, német haderővek kiegészülve ellentámadást indítottak és az év végére a román fővárost Bukarestet is elfoglalták   
	  
	- az olasz fronton állóháború alakult ki, ahol sok magyar katona vesztette életét   
	  
	- az élelmiszerek jelentős részét a frontra szállították => élelmiszerhiány a hátországban, emelkednek az élelmiszerárak => jegyrendszer bevezetése   
	  
	- az üzemek átálltak a hadianyag-és fegyvergyártásra   
	  
	- a férfiakat a nők igyekezetk helyettesíteni a termelésben (gyárak, földek)  
	  
	- a korábbi lelkesedést felváltotta a béke iránti vágy és a háború elleni tiltakozás 
	  
	Fogalom: olasz front, jegyrendszer 
	  
	Személynév: IV. Károly 
	Topográfia: Kárpátalja, Szerbia, Olaszország, Románia, Doberó. Isonzó, Piave 
	  
	Az őszirózsás forradalom (31. óra 01. 06.) 
	- 1918 őszén a központi hatalmak és szövetségeseik egymás után letették a fegyvert => a háború elveszett 
	- október végén Bécsben és Budapesten is forradalmi hangulat => egyes nemzetiségeket képviselő tanácsok megalakulás, céljuk a Monarchiától való elszakadás 
	- 1918. október 26. a Magyar Nemzeti Tanács nyilvánosságra hozta a programját (pl. a háború azonnali befejezése, Mo. függetlensége, .... stb) 
	- mindennapossá váltak a tüntetések ("őszirózsás" forradalom napjaiban 1918.október 30-31.), a legtöbben gróf Károlyi Mihályt támogatták 
	- az uralkodó október végén Károlyi Mihályt nevezte ki miniszterelnökké 
	- az új miniszterek liberális, demokrata és szociáldemokrata politikusok voltak 
	- átalakult a politikai rendszer, a király lemondott az államügyek intézéséről, az országgyűlés beszüntette működését 
	- a kormány programja: általános és titkos választójog, sajtószabadság biztosítása, szabadon lehetett pártokat, egyesületeket alapítani 
	- földrefomról szóló törvény, de csak a Károlyi kezdett a saját birtokán földet osztani 
	Fogalom: nemzeti tanács, Magyar Nemzeti Tanács, őszirózsás forradalom, népköztársaság, földosztás 
	Személynév: (gróf) Károlyi Mihály 
	Kötelező évszám: 1918. ősz 
	  
	Magyarország megszállása (32. óra 01. 11.) 
	- az OMM kapitulációja => 1918. november elején román és szerb csapatok léptek Magyarország területére 
	- a kormány külön fegyverszünetet kötött az antanttal => demarkációs vonal 
	- a román haderő nem veszi figyelembe a demarkációs vonalat, újabb és újabb területeket szállt meg Erdélyben, az újonnan megalakult Csehszlovákia hadsereg pedig Észak-Magyarországon 
	- a kormány diplomáciai eszközökkel próbálta védeni az országot, katonai intézkedés nem történt 
	- a kormány folytatta a demokratikus reformokat, és megegyezésre törekedtek a nemzetiségekkel 
	- a nemzetiségiek azonban továbbra is ragaszkodtak önálló államaik megalakításához 
	- 1919. március 20. Vix-jegyzék => Károlyi a szociáldemokratákra bízza a kormányalakítást 
	- 1919. március 21-én véget ért a független Magyarország polgári demokratikus korszaka 
	Fogalom: Károlyi-kormány, Vix-jegyzék 
	Kötelező évszám: 1919. március 20., 1919, március 21. 
	Topográfia: Észak-Magyarország 
	  
	Tanácsköztársaság, proletárdiktatúra (33. óra 01. 13.) 
	- a súlyos helyzetben a Magyarországi Szociáldemokrata Párt vezetői nem akartak egyedül kormányt alakítani, ezért megegyeztek a Kommunisták Magyarországi Pártjának vezetőivel => kikiáltották a proletárdiktatúrát 
	- a tanácsköztársaság legbefolyásosabb politikusa a külügyi népbiztos, Kun Béla volt 
	- a Forradalmi Kormányzótanács rendeletei a szovjet-oroszországi mintákat követték 
	- megkezdték a nagy és közepes méretű ipari és bányaüzemek, a nagybirtokok és a bankok államosítását 
	- állami irányítás alá vonták a felekezeti iskolákat 
	- bevezették a napi 8 órás munkaidőt, felemelték a munakbéreket, csökkentették a lakbért 
	- a közrend fenntartásáról a Vörös Őrség gondoskodott, a honvédség helyébe a Vörös Hadsereg lépett 
	- a proletárdiktatúra erősen korlátozta a politikai jogokat 
	- forradalmi terror (vörös terror) 
	- nőtt az elégedetlenség, gyakorivá váltak a sztrájkok 
	- Budapesten ellenforradalmi érzelmű tisztek és katonaiskolások robbantottak ki felkelést 
	- a győztes hatalmak veszedelmes fejleménynek tartották a tanácsköztársaság kikiáltását, ezért felhatalmazták a román hadsereget, hogy indítson újabb támadást Magyaország ellen (1919. április közepe) 
	- április végére a román csapatok elérték a Tisza vonalát 
	- a tanácskormány néhány hét alatt felállította a Vörös Hadsereget 
	- a Vörös Hadsereg északi hadjárata => a megszálló cseh csapatok kiszorítása Észak-Magyarország egy részéből 
	- a békekonferencia felszólította a tanácskormányt, hogy ürítsék ki a visszafoglalt területeket, mivel azokat Csehszlovákiának ítélték 
	- a román csapatok nem vonultak vissza, sőt 1919. augusztus első napjaiban bevonultak Budapestre => a tanácskormány 1919. augusztus 1-jén lemondott 
	Fogalom: Kommunisták Magyarországi Pártja, tanácsköztársaság, Forradalmi Kormányzótanács, államosítás, Vörös Őrség, Vörös Hadsereg, proletárdiktatúra, forradalmi terror 
	Személynév: Kun Béla 
	Kötelező évszám: 1919. augusztus 1. 
	  
	A trianoni béke ( 34. óra 01. 18.) 
	- a békekonferencia 1919. január végén kezdett foglalkozni a magyar határok kérdésével 
	- először Csehszlovákia, Románia és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyáság képviselői nyújtották be területi igényeiket 
	- júniusban az osztrák kormány is benyújtotta követelését, Burgenlandot kívánta megszerezni 
	- ezeket a területi igényeket a nagyhatalmak összevetették saját elképzeléseikkel 
	- Magyarország új határai a tényleges nemzetiségi határ és a szomszéd országok által követelt vonalak között húzódtak 
	- a magyar kormány 1919. decemeberében kapott meghívást a békekonferenciára 
	- a küldöttséget Apponyi Albert gróf vezette 
	- 
		a békefeltételek elfogadhatalanok
 
	- 
		az új államhatárok nem követeik a nemzetiségi határokat
 
	- 
		Magyarország önkényes felosztása helyett a nemzeti önrendelkezés elve jegyében tartsanak népszavazásokat az elcsatolásra szánt területeken
 
 
	- tüntetések Magyarországon, a békeszerződést egyszerűen békediktátumnak bélyegezték 
	- 1920. június 4. a békeszerződés aláírása a Nagy-Trianon palotában => a történelmi Magyarország felbomlása 
	- az ország elveszítette területének kétharmadát, lakosságának közel 60%-át 
	- a magyar kormány a trianoni béke megváltoztatására, revíziójára törekedett 
	- a revíziós külpolitika első sikere a soproni terület visszaszerzése volt (Sopron, a leghűségesebb város) 
	Fogalom: békekonferencia, Nagy-Trianon palota, trianoni béke, revízió, civitas fidelissima 
	Személynév: Apponyi Albert gróf 
	Kötelező évszám: 1919. január, 1920. június 4. 
	Topográfia: Burgenland, Felvidék, Kárpátalja, Erdély, Délvidék 
	  
	A történelmi Magyarország felbomlása - összefoglalás (35. óra 01. 20.) 
	  
	A történelmi Magyarország felbomlása - témazáró dolgozat (36. óra 01. 25.) 
 |