A Horthy-korszak első évei. Bethlen István konszolidációs politikája (47. óra 03. 02.)

- a tanácskormány bukása után a hatalom az úgynevezett ellenforradalmi erők kezébe került

- az ellenforradalmi kormányzatot a Nemzeti Hadsereg (Horthy Miklós parancsnokásga alatt állt) is támogatta

- 1919 nyarán-őszén fehérterror

- 1919. novemberében a román megszállók elhagyták a fővárost

- Magyarország újra királyság lett, kormányzója Horthy Miklós (1920. március 1.)

- trianoni békeszerződés aláírása után Teleki Pál (gróf) lett a miniszterelnök

• zsidóellenesség => "numerus clausus" törvény
• földreform, birtokreform

- IV. Károly sikertelen visszatérése => Teleki Pál lemondásra kényszerült

- Bethlen István (gróf) alakított kormányt

- újabb "királypuccs" => az antant nyomására kimondták a Habsburg-ház trónfosztását

- korlátozták a választójogot, vidéken ismét bevezették a nyilvános szavazást => az 1922-es választáson az Egységes Párt győz => Bethlen megszilárdította pozícióját

- gazdasági konszolidáció

• Magyarországot felvették a népszövetségbe => kölcsönök => pénzügyi stabilizáció (1927 korona helyett pengő)

Fogalom: konszolidáció, numerus clausus, ellenforradalmi erők, Nemzeti Hadsereg, fehérterror, kormányzó, parlamentáris kormányzás, földreform, birtokreform, a Habsburg-ház trónfosztása, Egységes Párt, nyílt szavazás, gazdasági konszolidáció, pengő

Személynév: Horthy Miklós, Teleki Pál (gróf), Bethlen István (gróf)

Kötelező évszám: 1920. március 1., 1927

Oktatás, művelődés, tömegkultúra (48. óra 03. 05.)

- az egyházak továbbra is jelentős szerepet játszottak a közoktatásban

- Klebelsberg Kunó (vallás-és közoktatási miniszter) - több ezer új elemi iskola, az analfabétizmus felszámolása

- a gyermekek 6-15 éves korukig voltak tankötelesek

- keresztény és nemzeti jellegű nevelés

- a felsőoktatás kiemelt támogatása (Szegedre telepítették a kolozsvári egyetemet)

- szabadidő eltöltése

• mozi ( a magyar filmgyártás születése)
• labdarúgás
• sport (hazánk olimpiai nagyhatalom lett) - vízilabda, ökölvívás, birkozás, vívás, úszás

- modern építészet: leegyszerűsített, geometrikus formák

Fogalom: kultúrfölény, analfabétizmus, koedukáció, társadalmi mobilitás, reáliskola, reálgimnázium, mozi, sikersportág, labdarúgás, modern építészet, modern stílus

Személynév: Klebelsberg Kunó (gróf)

Városok, falvak, uradalmak. Magyarország társadalma - olvasmány (49. óra 03. 07.)

A világgazdasági válság hatásai Magyarországon (50. óra 03.09.)

- a világháború után átmenetileg visszaesett a gazdaság teljesítménye

- a magyar nemzetgazdaság a területi változások miatt elveszítette nyersanyag - és energiaforrásának többségét

- belső források, külföldi kölcsönök => az 1920-as évek második felére a gazdaság újból elérte a világháború előtti színvonalat

- a világggazdasági válság 1930-ban már Magyarországon is érzetette kedvezőtlen hatását

- csökkent az ipari termelés, a megzőgazdaságban még súlyosabb a helyzet

- állami, magántisztviselők, mezőgazdasági idénymunkások százezrei veszítik el állásukat

- gazdasági válság => politikai válság

- gyakori sztrájkok, tüntetések (1930. szeptember 1.)

- Magyarországon megjelenik a nemzetiszocializmus

- 1931-ben sikerült a gazdasági államcsődöt elkerülni, de a nehézségeket látva Bethlen István lemondott

- a kormány intézkedései, elsősorban a mezőgazdaságot támogatták

• állami felvásárlási árak emelése
• nemzetközi szerződések révén külföldi piac
• gazdaadósságok mérséklése

- Gömbös Gyula lett a miniszterelnök, diktatúra kiépítésére törekedett

- 1936-ban Horthy is megvonta tőle bizalmát

Fogalom: világgazdasági válság, nemzeti jövedelem, államcsőd, sztrájk, Nemzeti Munkaterv, Nemzeti Egység Pártja

Személynév: Gömbös Gyula

Kötelező évszám: 1930. szeptember 1.

Magyarok a határokon túl. A kultúra közösségteremtő ereje - olvasmány (51. óra 03. 16. óra)

- trianoni békeszerződés => több mint három milló magyar lakos került a határokon túlra

- voltak akik nem vállalták (köztisztviselők, tanárok, értelmiségiek, katonatisztek) a kisebbségi sorsot és Magyarországra menekültek

- távozásukkal a kisebbségi léthelyzetbe került magyar közösségek elvesztették az értelmiség egy részét, amely vezető szerepet játszhatott volna a határon túli kisebbség életében

 - Csehszlovákia, Románia és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság soknemzetiségű országgá vált  

- az utódállamok úgy vélték, hogy a kisebbségek veszélyt jelentenek országaik stabilitására

 - korlátozták a nyelvhasználatot, megnehezítették a magyar újságok, kulturális intézmények és egyesületek tevékenységét

- a békerendszer megalkotói kötelező szabályokat írtak elő a nemzeti kisebbségek védelmére

Fogalom: kulturális intézmények és egyesületek, kisebbségvédelmi szerződések, Erdélyi Szépmíves Céh

Személynév: Kós Károly

Magyar feltalálók és tudósok a 20. században - olvasmány (52. óra 03. 21.)

Feltalálók és kutatók: Bánki Donát, Csonka János, Kármán Tódor, Asbóth Oszkár, Fonó Albert, Jendrassik György, Weis Manfréd, Bródy Imre, Bay Zoltán, Mihály Dénes, Tihanyi Kálmán, Bíró László, Szent-Györgyi Albert, Hevesy György, Wigner Jenő, Gábor Dénes, Szilárd Leó, Teller Ede, Neumann János

- segédanyag: Pindex-History-Magyar feltalálók

A revíziós külpolitika eredményei (53. óra 03. 30.)

- az 1920-as években Betlen kormánya igyekezett megtalálni helyét az új európai hatalmi rendszerben

- Magyarország belépett a Nemzetek Szövetségébe, jó viszonyt próbált kialakítani a győztes nagyhatalmakkal (Nagy-Britannia, Francaiország, USA)

-a magyar diplomácia elsősorban azoktól várta a támogatást, akik elégedetlenek voltak a háború utáni hatalmi viszonyokkal (Németország, Ausztria, Bulgária, Törökország, Szovjetunió és Olaszország)

- barátsági szerződés 1927-ben  Olaszországgal és 1931-ben Ausztriával

- a magyar társadalom minennapjait áthatotta a revizionizmus

- a magyar kormány a revíziós politikában kettős játékot űzött

- az 1930-as évek végén német területi hódtásokkal egyidejűleg napirendre került a magyar határok revíziója

- első bécsi döntés (1938. 11. 02.) => Magyarország visszakapta a Felvidék déli, magyarok lakta sávját

- 1939. márciusában a magyar hadsereg bevonult  Kárpátaljára => visszafoglalta a túlnyomóan ruszinok lakta országrészt

- Magyarország a revíziót támogató tengelyhatalmak lekötelezettjévé vált

Fogalom: revízió, első bécsi döntés, Nemzetek Szövetsége, revizionizmus

Kötelező évszám: 1938. november 2., 1939. március

Hírközlés, tömegtájékoztatás, propaganda (54. óra 04. 04.)

- az újságok révén egyre több emberhez jutottak el a helyi és országos politika hírei

- a századfordulón két új technikai eszköz jeent meg: a telefon és a film

- 1983. februárjában a világon elsőként Budapesten kezdte meg működését a Telefon Hírmondó (Puskás Tivadar)

- a 20. század első évtizedeiben a mozik rendszeresen vetítettek filmhíradókat

- a Magyar Rádió 1925-től a hét minden napján rendszeres műsort adott

- a Horthy-korszakban az elektronikus sajtó állami felügyelet alá került

- a hírszolgáltatás legfontosabb intézménye  az állami tulajdonban lévő Magyar Távirati Iroda lett

- az állami filmhíradó minden héten új hazai és külföldi tudósításokat közölt , 1931-ben decemberétől hangos változatban

- a rádió és a filmhíradó fokozatosan a háborús propaganda szolgálatába állt

Fogalom: Telefon Hírmondó, Magyar Rádió, Magyar Távirati Iroda, Magyar Film Iroda, "antibolsevista illetve nemzetvédelmi" propaganda film

Személynév: Puskás Tivadar

Kötelező évszám: 1925

Magyarország a két világháború között - összefoglalás I. (55. óra 04. 06.)

Magyarország a két világháború között - összefoglalás II. (7.a 56. óra 04. 07)- tanfelügyelet miatti + óra

Magyarország a két világháború között - témazáró dolgozat (7.b 56. óra 04. 11.; 7.a 57. óra 04. 11)